Műhelybeszélgetés regisztráció: http://sztehlo.regisztracio.wallenberghaz.hu
Ha nem működne a a fenti hivatkozás, kérem kattintson ide!

0416_Sztehlo_emlekev_muhelybeszelgetes_meghivo_vegleges

Pályázati kiírás diákok számára:
SZTEHLO GÁBOR ÖRÖKSÉGÉNEK ÚJRAGONDOLÁSA – a Z generáció és a Gaudiopolis

Budapest II. kerületi Önkormányzat, a Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület, a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Sztehlo Gábor Gyermek- és Ifjúságsegítő Alapítvány és a Történelemtanárok Egylete pályázatot hirdet a Sztehlo Év keretében, amely célja, hogy a diákok megismerjék Sztehlo Gábor és a Gaudiopolis történetét, majd innovatív válaszokat keressenek a jelenkor kihívásaira és kisebb közösségek jobb, demokratikusabb működtetésére.

RÉSZTVEVŐK:

Az országos versenyre azoknak a diákoknak a jelentkezését várjuk, akik a 2023/2024-es tanévben aktív tanulói jogviszonnyal rendelkeznek. A diákok jelentkezhetnek egyénileg vagy maximum három fős csoportokban.

FELADAT:

A szervezők azt kérik a jelentkezőktől, hogy első lépésként önállóan ismerjék meg az események történelmi hátterét, melyhez a hosszabb pályázati felhívás végén találhatnak irodalomlistát. A háttér megismerését követően a pályázók négy kategória egyikében készíthetik el az eredeti, korábban még be nem mutatott és meg nem jelent pályaműveiket.

  1. Tudományos jellegű munkák (tanulmány)
  2. Irodalmi jellegű munkák (esszé, novella, vers)
  3. Képzőművészeti alkotások (festmény, rajz, montázs, makett, képregény)
  4. Multimédiás jellegű művek (Podcast, TikTok videók, kisfilm, Instagram oldal)

A pályázat meghirdetésére 2024. március 18án, az emlékévet nyitó konferencián kerül sor.

A pályázók jelentkezését a honlapon elérhető megfelelő jelentkezési lap csatolásával

2024. 05. 19-ig várják a sztehlo2024@gmail.com e-mail címre.

Az elkészült, jeligével ellátott pályaművek 2024. 06. 30-ig küldhetők be a szervezők fenti (sztehlo2024@gmail) címére.

Az eredményhirdetésre 2024. 09. 25én, a Sztehlo Év záró rendezvényén kerül sor, melyre a szervezők előzetes regisztrációt követően sok szeretettel várják a pályázókat.

DÍJAZÁS:

A szakmai bizottság vakbírálatos eljárás során választja ki a kategóriák legjobb pályaműveit. A kategóriánként legjobbnak ítélt pályaművek értékes nyereményben részesülnek. Továbbá az arra érdemes talált tanulmányok publikációs lehetőséget kapnak. Az elkészült pályaművekből hagyományos és virtuális kiállítást is szerveznünk. A kiállításon a pályaművek szerepelhetnek jelige alatt, illetve a pályázók teljes neve(i) alatt, amelyhez 18 év alatt szülői beleegyező nyilatkozatra van szükség.

Részletes tudnivalók – jelentkezési lap, irodalomjegyzék, nyeremények felsorolása – a következő honlapon érhetők el: https://www.wallenberghaz.hu

A pályázat teljes szövege:

Gaudiopolis.v2_kiiras_hosszu_20230318

A pályázat letölthető az alábbi címről: Http://sztehlopalyazat.wallenberghaz.hu

2024.03 A Sztehlo év megnyitó konferenciája:

Sztehlo_emlekev_konferencia_meghivo_online_

Embernek maradni az embertelenségben

Konferencia a Sztehlo-emlékévben

Egy­há­zunk még ta­valy má­jus­ban hir­de­tett em­lék­évet az idén ötven éve el­hunyt em­ber­men­tő evan­gé­li­kus lel­kész, Szteh­lo Gábor szol­gá­la­tát kö­zép­pont­ba ál­lít­va. Bu­da­pest Fő­vá­ros II. Ke­rü­le­ti Ön­kor­mány­za­ta, il­let­ve a Raoul Wal­len­berg Em­ber­ség Háza Egye­sü­let szin­tén fon­tos­nak tar­tot­ta, hogy az év­for­du­ló okán kü­lön­fé­le mó­do­kon meg­em­lé­kez­zen róla. A két szán­dék össze­kap­cso­ló­dá­sa nyo­mán ala­kult ki az em­lék­év vég­le­ges prog­ram­ja. Ennek ke­re­té­ben már­ci­us 18-án a fő­vá­ro­si Mar­czi­bá­nyi Téri Mű­ve­lő­dé­si Köz­pont­ban egész napos kon­fe­ren­ci­át szer­vez­tek, ame­lyen a tu­do­má­nyos elő­adá­sok mel­lett né­hány egy­ko­ri Sztehlo-​gyerek vissza­em­lé­ke­zé­sei is el­hang­zot­tak.

„Szteh­lo Gábor tet­te­i­ről, em­ber­sé­gé­ről, ember-​ és lé­lek­men­tő te­vé­keny­sé­gé­ről min­den­ki­nek tud­nia kell” – mond­ta kö­szön­tő­be­szé­dé­ben Őrsi Ger­gely. Bu­da­pest II. ke­rü­le­té­nek pol­gár­mes­te­re hang­sú­lyoz­ta: arra kell tö­re­ked­ni, hogy Szteh­lo em­lé­ké­hez mél­tók le­gyünk. Ezt úgy tud­juk el­ér­ni, ha „em­lé­ke­zünk, de ami ennél is fon­to­sabb, hogy em­lé­kez­te­tünk arra, hogy mi tesz min­ket jó em­ber­ré”.

For­má­ló­já­vá lett a tör­té­ne­lem­nek

„Ke­resz­tyén em­be­rek­ként, bi­zo­nyos ér­te­lem­ben ke­ve­sek­ként, sok­szor olyan élet­hely­ze­tek­ben kell Isten felé for­dul­va élni, ame­lyek­ben a nagy több­ség nem Isten aka­ra­tát fi­gyel­ve gon­dol­ko­zik, cse­lek­szik és megy előre, hanem más hang­súllyal éli az éle­tét” – mond­ta Kon­dor Péter, a Déli Evan­gé­li­kus Egy­ház­ke­rü­let püs­pö­ke. Ez min­dig is így volt, de a mö­göt­tünk ha­gyott más­fél év­szá­zad pusz­tí­tó tör­té­nel­mi tra­gé­di­á­i­ban kü­lö­nö­sen is lát­ha­tó­vá vált – fej­tet­te ki. Szteh­lo Gábor pedig nem­csak tette a dol­gát, hanem ré­szé­vé vált a tör­té­ne­lem­nek, és for­má­ló­já­vá is lett. „Fel­vál­lal­va kül­de­té­sün­ket, le­gyünk mi is tör­té­ne­lem­for­má­lók­ká, cse­lek­vők­ké, a krisz­tu­si mentő sze­re­tet esz­kö­ze­i­vé. Ma se ma­rad­ja­nak se­gít­ség és tá­masz nél­kül a rá­szo­ru­lók, az ül­dö­zöt­tek, a leg­el­eset­teb­bek. Ez a mi spe­ci­á­lis ke­resz­tény hi­va­tá­sunk: nem ön­ma­gun­kért, hanem má­so­kért élni” – hang­sú­lyoz­ta Kon­dor Péter.

Sztehlo-emlékév – Embernek maradni az embertelenségben

„Az em­ber­te­len idők a jó em­be­rek­ből hő­sö­ket fa­rag­nak. Szteh­lo Gábor élet­szem­lé­le­té­re jel­lem­ző volt, hogy amíg a há­bo­rú alatt saját éle­tét koc­káz­tat­va men­tett zsidó szár­ma­zá­sú gye­re­ke­ket és fel­nőt­te­ket, a há­bo­rú után ki­te­le­pí­tett csa­lá­dok­nak se­gí­tett. Ő nem az ideo­ló­gi­á­ját haj­lí­tot­ta az ak­tu­á­lis kur­zu­sok­hoz, hanem cse­le­ke­de­tét ala­kí­tot­ta meg­győ­ző­dé­sé­hez” – mond­ta V. Na­szá­lyi Márta, a Bu­da­vá­ri Ön­kor­mány­zat pol­gár­mes­te­re.

Sípos And­rás, a Raoul Wal­len­berg Em­ber­ség Háza Egye­sü­let el­nö­ke a fe­le­lős­ség és az em­lé­ke­zet kér­dé­sé­ről be­szélt, Jó­zsef At­ti­lá­nak A Du­ná­nál című ver­sé­re, az em­ber­men­tők­ről el­ne­ve­zett bu­da­pes­ti rak­par­tok­ra – az egyik a Szteh­lo Gábor rak­part –, a Cipők a Duna-​parton holokauszt-​emlékműre utal­va, a szár­ma­zá­suk miatt a Du­ná­ba lőtt zsidó test­vé­re­ink­re em­lé­kez­ve. Az elnök to­váb­bá is­mer­tet­te szer­ve­ze­tük te­vé­keny­sé­gét, és szólt a Szteh­lo Gábor-​emlékév prog­ram­ja­i­ról.

Ott­hon­te­rem­tés és re­form­pe­da­gó­gia

„Bu­da­pest azon kon­ti­nen­tá­lis nagy­vá­ro­sok so­rá­ba tar­to­zik, mely­nek éle­té­ben ki­vé­te­le­sen nagy és fon­tos sze­re­pet ját­szott a zsi­dó­ság” – mond­ta Gyáni Gábor tör­té­nész, aka­dé­mi­kus, a Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Tör­té­net­tu­do­má­nyi In­té­ze­té­nek pro­fes­sor eme­ri­tu­sa. Bu­da­pest, zsi­dók és Szteh­lo Gábor cím­mel tar­tott elő­adá­sá­ban a bu­da­pes­ti élet­for­mát és men­ta­li­tást meg­ha­tá­ro­zó, kul­tu­rá­li­san és gaz­da­sá­gi­lag is a város ré­szét ké­pe­ző zsi­dó­ság­ról szólt. Ez az össze­tett­ség lehet az egyik oka annak, hogy a bu­da­pes­ti „zsi­dót­la­ní­tá­si ter­vek” – ame­lyek­ről szin­tén be­szélt az elő­adás­ban – nem va­ló­sul­tak meg.

Sztehlo-emlékév – Embernek maradni az embertelenségben

A zsidó gyer­mek­men­tés há­bo­rú alat­ti és utáni hely­szí­ne­i­ről és szer­ve­ző­i­ről című elő­adá­sá­ban Bá­nyai Vik­tó­ria, a Tár­sa­da­lom­tu­do­má­nyi Ku­ta­tó­köz­pont Ki­sebb­ség­ku­ta­tó In­té­ze­té­nek tu­do­má­nyos fő­mun­ka­tár­sa a gyer­mek­men­tés in­téz­mé­nyi rend­sze­rét mu­tat­ta be. A ki­szol­gál­ta­tott csa­lá­dok hely­ze­tét vá­zol­va el­mond­ta, hogy vi­dé­ken szá­mos té­nye­ző miatt nem volt gyer­mek­men­tés. „Míg ko­ráb­ban a meg­fe­le­lő ru­há­zás, táp­lál­ko­zás vagy a ta­nu­lás le­he­tő­sé­ge volt a se­gít­ség tétje, 1944-ben a gyer­me­kek élet­ben ma­ra­dá­si esé­lyei múl­tak, pon­to­sab­ban múl­tak volna a se­gít­sé­gen. A vi­dé­ki zsi­dó­ság get­tó­ba zá­rá­sa és de­por­tá­lá­sa 1944 ta­va­szán és nya­rán le­zaj­lott” – mond­ta a tör­té­nész. Szólt arról is, hogy a csa­lá­dok leg­na­gyobb része csa­lád­fő nél­kül élte meg a trau­mát, hi­szen a fér­fi­ak zöme mun­ka­szol­gá­la­tos volt. Ezzel szem­ben a fő­vá­ros­ban szá­mos in­téz­mény és szer­ve­zet pró­bált részt venni az árván ma­radt gyer­me­kek el­lá­tá­sá­ban.

2024 03 18 sztehlo gabor emlekev konferencia foto galambos adam 20

Szteh­lo Gábor élete(i) cím­mel tar­tott elő­adást Ker­tész Bo­tond tör­té­nész, az Evan­gé­li­kus Or­szá­gos Gyűj­te­mény tu­do­má­nyos fő­mun­ka­tár­sa. A hall­ga­tó­ság ebből meg­is­mer­het­te Szteh­lo sok­ré­tű élet­út­ját, az elő­adó szólt Szteh­lo nagy­pol­gá­ri és ér­tel­mi­sé­gi csa­lá­di hát­te­ré­ről, a sop­ro­ni lí­ce­um­ról, ahol a ké­sőb­bi lel­kész az éb­re­dé­si teo­ló­gi­á­val ta­lál­ko­zott. Lel­ké­szi szol­gá­la­tá­nak első éveit a budapest-​fasori és a hat­va­ni gyü­le­ke­zet­ben töl­töt­te, utób­bi­nak temp­lom­épí­tő lel­ké­sze lett. Ké­sőbb Nagy­tar­csán szol­gált, nép­fő­is­ko­lát ala­pí­tott. Misszi­ós, majd kór­ház­lel­kész lett. A há­bo­rú ide­jén végig a te­re­pen volt, csa­lá­dos­tul és éle­tét koc­káz­tat­va men­tet­te a gyer­me­ke­ket. A há­bo­rú után is se­gít­sé­get nyúj­tott a rá­szo­ru­lók­nak: ott­hon­te­rem­tő lett, a Pax Gyer­mek­ott­hon­ban lét­re­ho­zott Ga­u­dio­po­lis gyer­mek­köz­tár­sa­ság szel­le­mi­sé­gé­vel re­form­pe­da­gó­gi­át in­dí­tott el, amellyel a kö­zös­ség­épí­tés és a trau­ma­ol­dás volt a célja. 1950-től a szer­ve­zett evan­gé­li­kus dia­kó­nia el­in­dí­tó­ja volt. Ekkor a ki­te­le­pí­tet­tek gyá­mo­lí­tá­sá­val fog­lal­ko­zott, és szeretetintézmény-​hálózatot épí­tett ki, majd sváj­ci lel­kész lett, de ez idő alatt is se­gí­tet­te az itt­hon ma­ra­dot­ta­kat.

A kon­fe­ren­cia ke­re­té­ben Em­ber­men­tés – más­ként cím­mel nyílt fo­tó­ki­ál­lí­tás a mű­ve­lő­dé­si ház eme­le­tén. Meg­nyi­tó­be­szé­dé­ben Zász­ka­licz­ky Zsu­zsan­na mű­vé­szet­tör­té­nész, az Evan­gé­li­kus Or­szá­gos Gyűj­te­mény igaz­ga­tó­he­lyet­te­se szólt a gyer­mek­ott­hon éle­tét be­mu­ta­tó pil­la­nat­fel­vé­te­lek­ről és Szteh­lo Gábor szel­le­mi­sé­gé­ről.

Szol­gá­ló élet, sze­mé­lyes pél­da­kép

A kon­fe­ren­cia ke­re­té­ben tar­tott kerekasztal-​beszélgetésen Sztehlo-​gyerekek is meg­szó­lal­tak Hajdú Ti­bor­nak, a Déli Evan­gé­li­kus Egy­ház­ke­rü­let püs­pö­ki tit­ká­rá­nak mo­de­rá­lá­sá­val. „Azok a ha­tá­rok, amik a kü­lön­bö­ző ne­vel­te­tés­ből, csa­lá­di hát­tér­ből adód­tak, el­si­mul­tak, és kö­zös­ség jött létre” – idéz­te fel And­rá­si Andor, aki négy évet élt a Ga­u­dio­po­lis­ban. Az ott­hon ér­ték­szem­lé­le­te a diszk­ri­mi­ná­ció­men­tes­ség­re, a kö­zös­ség­épí­tés­re, a kü­lön­bö­ző­ség ér­té­ke­i­re ta­ní­tot­ta az ott lé­vő­ket – mu­ta­tott rá.

Fü­zé­ki Bá­lint – ugyan­csak egy­ko­ri Sztehlo-​gyerek – is sze­mé­lyes él­mé­nye­ket idé­zett fel. Szólt töb­bek kö­zött arról, hogy Szteh­lo Gábor az ér­zel­mek­re és az ér­te­lem­re hatva ne­vel­te, a másik el­fo­ga­dá­sá­ra ta­ní­tot­ta a gyer­me­ke­ket. Majd a fe­le­lős­ség min­dig ak­tu­á­lis kér­dé­sét em­lí­tet­te Szteh­lót idéz­ve: „Mit mu­lasz­tot­tunk? Az egyén? A pap? Az egy­ház szol­gá­ja? Maga az egy­ház? A tár­sa­da­lom?”

2024 03 18 sztehlo gabor emlekev konferencia foto galambos adam 32

„A nyi­las pap fiát a zsidó gye­re­kek mi­nisz­ter­el­nök­ké vá­lasz­tot­ták – idéz­te Ke­ve­há­zi Lász­ló nyu­gal­ma­zott evan­gé­li­kus es­pe­res, Ga­u­dio­po­lis első mi­nisz­ter­el­nö­ke Szteh­lo Gá­bort, hoz­zá­té­ve: ez azt is mu­tat­ja, hogy min­den­ki­nek fel kell dol­goz­nia saját csa­lád­já­nak a múlt­ját. – Ez volt az egyik csoda az éle­tem­ben. A másik, ami­kor a ha­di­fog­ság­ból ron­gyo­san ha­za­ke­rül­tem. Apám bör­tön­ben volt, anyám a győri diakonissza-​anyaház kony­há­ján mo­so­ga­tott. Szteh­lo Gá­bor­hoz uta­sí­tott va­la­ki, ő pedig csak ennyit mon­dott: itt­hon vagy.”

Me­ré­nyi Zsu­zsa, a Szteh­lo Gábor Gyermek-​ és If­jú­ság­se­gí­tő Ala­pít­vány el­nö­ke Szteh­lo Gábor szol­gá­ló éle­té­ben ta­lál­ta meg a sze­mé­lyes pél­da­ké­pet. Elő­ször a lel­kész pe­da­gó­gi­ai mód­sze­ré­vel fog­lal­ko­zott, mely­ről Szteh­lo Gábor, a gyer­mek­ne­ve­lő cím­mel köny­vet is írt.

La­borczi Dóra új­ság­író And­rá­si An­dor­ral kö­zö­sen szer­kesz­tet­te a Sztehlo-​gyerekek vol­tunk című, a Lu­ther Kiadó gon­do­zá­sá­ban 2018-ban meg­je­lent kö­te­tet. Mint el­mond­ta, ebben azt tár­ták fel, mi­lyen ha­tás­sal volt az em­ber­men­tő lel­kész a Sztehlo-​gyerekekre. Ki­tért arra is, hogy Szteh­lo sze­mé­lye hosszú ideig az egy­há­zon belül sem volt kel­lő­en is­mert, de öröm­mel je­gyez­te meg, hogy mára szá­mos in­téz­mény és kez­de­mé­nye­zés vi­se­li a nevét. A Sztehlo-​kultusz meg­íté­lé­se kap­csán az Egy­ház­fó­rum fo­lyó­irat leg­újabb, 2024. évi első lap­szá­mát em­lí­tet­te, amely­ben töb­bek kö­zött erről is ol­vas­ha­tó ta­nul­mány.

Az em­lé­ke­zet ge­ne­rá­ci­ó­kon át­íve­lő le­he­tő­sé­gé­nek szép pél­dá­ja volt a La­uder Javne Zsidó Kö­zös­sé­gi Is­ko­la di­ák­jai által ké­szí­tett film ve­tí­té­se. Az el­ága­zó ös­vé­nyek kert­je című rö­vid­film az is­ko­la és Szteh­lo Gábor szel­le­mi kap­cso­la­tát je­le­ní­ti meg.

A kon­fe­ren­ci­án hir­det­ték meg a Szteh­lo Gábor örök­sé­gé­nek új­ra­gon­do­lá­sa – a Z ge­ne­rá­ció és a Ga­u­dio­po­lis el­ne­ve­zé­sű if­jú­sá­gi pá­lyá­za­tot, amely­nek ki­írá­sát Buda An­na­má­ria, a Szteh­lo Gábor Evan­gé­li­kus Sze­re­tet­szol­gá­lat in­téz­mény­ve­ze­tő­je is­mer­tet­te.

Gregersen-​Labossa György, a Szteh­lo Gábor Evan­gé­li­kus Sze­re­tet­szol­gá­lat in­téz­mé­nyi lel­ké­sze a szteh­lói szel­le­mi­ség­re, a kezek evan­gé­li­u­má­nak kép­vi­se­le­té­re hívta fel a fi­gyel­met, majd a ren­dez­vény imád­ság­gal zá­rult.

A kon­fe­ren­ci­án ké­szült vi­de­ó­fel­vé­tel ké­sőbb el­ér­he­tő lesz a Raoul Wal­len­berg Em­ber­ség Háza Egye­sü­let hon­lap­ján.

Budai Polgár 2024_05 szám

A teljes lapszám: https://www.budaipolgar.hu/data/cms198795/2024_05.pdf