Párbeszéd a hétköznapi emberségről - Raoul Wallenberg Emberség Háza

A RW Emberség Háza Egyesület első önálló rendezvényét tartotta augusztus 7-én, Bánkon. A Párbeszéd a hétköznapi emberségrőlcímmel megrendezett találkozón Sipos András elnök bevezetője után Horváth-Lindberg Judit elnökhelyettes, mint a nap háziasszonya köszöntötte a résztvevőket.

Az előadások sorát Garam Katalin nyitotta meg, aki Raoul Wallenberg életéről és munkájáról beszélve állította az embermentő példáját a mai utódok elé. Garam Katalin volt a fordítója Ingrid Carlberg svéd író-újságíró Wallenbergről szóló „Itt egy szoba és rád vár…” című nagyszabású életrajzi könyvének, így pontos részletekkel szolgált a svéd humanista útjáról és fejlődéséről addig, míg zsidók és más üldözöttek ezreinek megmentéséig eljutott. Garam Katalin hangsúlyozta, hogy a svéd diplomata milyen kiváló szervező volt és milyen kiterjedt (kb. 350 főből álló) hálózatot hozott létre az üldözöttek megsegítésére. Wallenberg életének utolsó szakasza máig homályban maradt, s az orosz levéltárak anyagainak (aligha várható) nyilvánossá tételéig nincs is sok esély ennek tisztázására.

Herczog László közgazdász „A Másik is számít!” címmel, az együttélés, együttműködés kultúrájáról beszélt. Levezette, hogy az emberi munkamegosztás fejlődésével egyre inkább függünk embertársaink tevékenységétől, azaz egymástól. Éppen ezért meg kell tanulnunk, hogy érdekeink érvényesítése csak addig a szintig terjedhet, amíg mások érdekeit alapvetően nem sértjük. Nyilvánvaló, hogy ha nem vesszük tekintetbe, hogy mások mit gondolnak, tartanak méltányosnak a maguk számára, azt csak erőszak útján tudjuk megtenni. A másik lehetőség a „Másik” érdekeinek figyelembe vétele, amit civilizált társadalmakban általában az érdekelt felek közötti tárgyalások útján érvényesítenek.

Ábrahám Lara és Berczi Dorka általános iskolai tanulók beszámoltak arról a karitatív munkáról, melyet egy borsodi zsákfaluban, mélyszegénységben élő gyerekek között végeztek.

A két vékony kamaszlány hihetetlen elkötelezettséggel beszélt arról a felnőtteket is meghazudtoló szervező munkáról, amellyel a rászorulók életének megkönnyítését, ellátásuk legalább egy részét biztosították. A két ifjú hölgy tevékenységével kiérdemelte a Raoul Wallenberg Emberség Háza által alapított Emberség Díjat.

Simon Szonja, aki arról a saját kezdeményezésről számolt be, melynek során a könyvkiadók által felajánlott, értékes műveket juttatott el iskolák, gyermekotthonok részére. Ez a kezdeményezés tovább folytatódik, de már egyesületünk égisze alatt.

Horváth Gergely, a Szegedi Tudományegyetemre frissen felvett ifjú gazdaságinformatikus tanuló, valamint Simon Szonja, aki szeptembertől a Corvinus Egyetem hallgatója, beszámoltak a RW Emberség Háza Egyesület Ifjúsági Tagozatának alapítói teendőiről, a munka folyamatáról, terveikről.

Horváth Gergely és Siklósi István ismertették az Egyesület honlapjának tervezési munkáját, illetve hírt adtak a honlap „éles”, már a nagyközönség számára is elérhető indulásáról.

Horváth-Lindberg Judit Mi az emberség napjainkban Európában? címmel tartott előadásában megkülönböztette az egyéni és a közösségi, valamint az állam által deklarált emberség fogalmát. Feltette a kérdést, hogy mikor vagyunk emberségesek? Judit a társadalom felelőssége mellett beszélt az önkéntes munka fontosságáról. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 1863-ban. a solferinoi csata után Henry Dunant a környékbeli asszonyok és a Karmelita szerzetesek segítségével megkülönböztetés nélkül gondoskodott a sebesült katonák ellátásáról. Judit fontosnak tartja, hogy a Vöröskereszt nemzetközi egyezményei, melyek a hadifoglyok jogairól és a polgári lakosság védelméről szól, az ukrajnai háborúban is be legyenek tartva.

Az előadásokat követően Sipos András kötetlen beszélgetést kezdeményezett az elhangzott előadásokkal kapcsolatban, valamint a bánki találkozóról kiadandó közlemény tervezetéről. A Közlemény szövege élénk eszmecsere után alakult ki.

Sipos András felhívta a figyelmet a sajtómunka kiemelt fontosságára.