Karig Sára emlékülés és díjátadás
A második alkalommal megrendezett Karig Sára emlékülésre szeptember 6-án került sor a patinás Budavári Városháza aulájában.
A díjazottak és a díjak indoklása
Az emlékülés programja
- Sipos András a Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület elnökének bevezetője,
- Karig Luca a rendezvény levezető elnökének bevezetője,
- Kun János a Budavári Önkormányzat önkormányzati képviselőjének köszöntője,
- Karmela Belinki finn újságíró online előadása Finnországból.
A felszólalók a Karig Sárával kapcsolatos személyes találkozásaik élményeit mesélték el.
- Horváth-Lindberg Judit elnökhelyettes ismertette a RW Emberség Háza Egyesület elnöksége és Karig Zsuzsanna döntését az idei díjak odaítéléséről,
- Dr. Herczog László ismertette a laudációkat,
- A Rejka Erika keramikus által készített díjat − porcelánba öntött fekete gyémánt formátumot – és az oklevelet, valamint Ingrid Carlberg Raoul Wallenbergről szóló könyvét a díjazottaknak Horváth-Lindberg Judit, Karig Zsuzsanna és Dr. Herczog László adta át.
A szünet után kerültek sorra a Karig Sára műfordítói munkásságáról tartottak előadások:
- Tasnádi Edit, életműdíjas turkológus, műfordító, a Török-Magyar Baráti Társaság alelnöke,
- Hartyányi Jaroszlava, Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület elnöke,
- Siposné Sztankura Julianna rövid részleteket olvasott fel Karig Sára műfordításaiból, egy bolgár mesét a Népe meséi könyvsorozatból és Agatha Chrisie: Paddington 16.50 című könyvéből.
Az emlékműsor után a résztvevők megkoszorúzták Karig Sára emléktábláját az I. Ponty utca 14. sz. háznál. Itt Karig Zsuzsanna emlékezett vissza arra az időszakra, amikor Karig Sára és a család többi tagja itt lakott.
A díjazottak és a díjak indoklása
Benda Iván olyan fotóművész, aki érzékeny művészi megközelítéssel összeállított több sikeres kiállításán és könyvében hitelesen és értőn ábrázolta a népek, kultúrák és vallások egymás melletti, egymást nemcsak elviselő, hanem kiegészítő történelmi együttélését. Felvállalja a megbélyegzés és társadalmi megkülönböztetés minden formájának az elvetését. A szentföldi zsidó, keresztény és muszlim civilizáció értékei és ennek hétköznapi hordozói művészi tükrözésének a témája mellett intenzíven foglalkoztatja a magyarországi zsidó múlt és jelen képi ábrázolása is, de kiemelten foglalkozik a holokauszt-tragédia emléke terhének művészi fotók, sőt eredeti történelmi dokumentumok révén történő bemutatásával is. Erről szintén több kiállítási anyagot állított már össze, jelenleg az ehhez a témához kapcsolódó, „Apám utolsó üzenete” című, megjelenés előtt álló új könyvén dolgozik. Értékes anyagot gyűjtött össze és állított ki az első világháborús olasz fronton harcoló magyar katonasorsok bemutatásáról is. Emellett több hangszeren játszó zenész és énekes. Színes és független értelmiségi létét felelős emberség, hiteles értékalapú közösségi vállalás és a kiszolgáltatottak iránti mindenkori szolidaritás határozza meg.
Dr. Orosz Ferenc tudományos kutató
- Dr. Orosz Ferenc már a 80-as években is kiállt a demokratikus értékek mellett, holott ez akkor befolyásolhatta volna karrierjét.
- Kiállt a humanitárius értékek és különösen az üldözött emberek mellett, mikor alapító tagja lett a ”Raoul Wallenberg Egyesületnek”.
- Mint tősgyökeres Fradi- szurkoló, többször, saját fizikai létét is veszélyeztetve (beverték az orrát, inzultálták) felemelte szavát, amikor az arénában zsidóztak és antiszemita szlogeneket kiabáltak.
- A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózat elcsatolásával kialakult helyzetben különböző fórumokon, tüntetésen és az interneten is felemelte szavát az Akadémia önállóságáért és tudományos integritásáért.
- Alapitó elnöke volt a tiltakozást vezető akadémiai dolgozók fóruma egyesületnek.
- A pedofil botrány kirobbanása után, mint elsőként írta alá a Balog Zoltán püspök lemondását követelő névsort.
Dr. Orosz Ferenc, életével mutatta meg, hogy bármely politikai rendszerben a demokratikus értékeket képviseli. Személyes fizikai veszélyeztetése után is, újra vállalta az emberi méltóságot és az antiszemitizmus elleni fellépést. Mindig a belső iránytűjét követi.
A díjazottak bemutatása
Benda Iván Budapesten született 1949-ben. Általános és középiskolai tanulmányait a fővárosban végezte, 1969-ben érettségizett a Szinyei Merse Pál Gimnáziumban. Tizenhat éves kora óta folyamatosan foglalkozik fényképezéssel. Érettségi után elvégezte a fényképész iskolát. Gyermekkora óta zenél, különböző hangszereken (gitár, dob) játszik és énekel. Az Országos Szórakoztatózenei Központ stúdiójában tanult. Énektanárai Ákos Stefi, Pető István voltak. Gitáron Kovács Andor, dobon Bányai Lajos tanította. Klasszikus énektanára Szterszky Adrienne volt. 1971–1974 között a Honvéd Művészegyüttes szólista énekese. Ebben az időszakban is folyamatosan foglalkozott fényképezéssel, az együttes fellépéseit és működésének egyéb eseményeit dokumentálta. 1974–1977 között zenészként dolgozott, saját zenekarával Európa számos országát bejárta. 1978-ban visszatért tanult szakmájához, mestervizsgát tett, és mint egyéni vállalkozó, fényképész mesterként kezdett dolgozni.
Kezdetben portré, riport fényképezéssel foglalkozott. Az 1980-as évek végén létrehozta saját műtermét, amelyben egyaránt készített portré, reklám, divat és tárgy fotográfiákat, valamint művészi témájú képeket. Olyan világcégeknek dolgozott, mint a Shell, a Kapsch, a Siemens, az Ericsson, a Sony vagy a Johnnie Walker. Fotográfusként a műterem alapítása körüli időben került kapcsolatba a színház, a tánc, a koncertek és az irodalom világával. 1989–2013 között a Győri Nemzeti Színház és a Győri Balett, 1993–2012 között a Budapest Kongresszusi Központ művészeti eseményeinek fotográfusa. Budapesten a Thália és az Új Színház alkalmazásában is állt, de készített fényképeket különböző alternatív színtársulatok előadásairól is. A zenei, a színházi és az irodalmi világ nagyjairól készített portré felvételeket, mint pl.: Solti György, Kocsis Zoltán, Yehudi Menuhin, Isaac Stern, Jancsó Miklós, Sütő András és mások.
Szereti a szakmai kihívásokat, az egyedi helyzeteket. A hétköznapi fotográfiai elfoglaltságok mellett, szívesen vállalkozott olyan munkákra is, amelyek során speciális feladatokat kellett megoldania. Foglalkozott például középületek, szállodák, irodaházak külső és belső tereinek fotózásával, fényképezte tűzoltóautó létrájáról a Keleti pályaudvar tetőszerkezetét, a Parlament kupoláját, fényképezte cégek katalógusait, divat fotókat, esküvőket, óvodai és iskolai gyerek portré és csoportképeket, kórházi műtéteket, archeológiai ásatásokat, készített óvodai és iskolai gyerekről portrét és csoportképeket.
Rendszeresen járja az országot, különösen a Cserehát világát, és a Balaton felvidékét fényképezi szívesen, de olaszországi és görögországi útjait is számos fotográfia őrzi. 2000 óta folyamatosan dolgozik Izraelben. Az ebben az időszakban készített alkotásain keresztül érzékletesen mutatja be – többek között – a három világvallás egymás mellett élését a Szentföldön. Ezekből az utakból született meg az Élő Jeruzsálem c. fotóalbum.
Fotográfiái megjelentek hazai és külföldi kiállításokon, könyvekben, könyvborítókon, folyóiratokban, naptárakban, heti és napilapokban (Ellenfény, National Geographic Magyarország, Múzsa, Operaélet, Színház, Tánc stb.). Fotóillusztrációkat készített többek között Vekerdy Tamás: Álmok és lidércek, Tandori Dezső: Raszternyak c. könyvéhez. Egy másik párizsi regény c. kötetéhez, az Ab Ovo kiadó gondozásában megjelent: Nagy Számítógép című könyvhöz. 2016-ban megjelent albuma a „Kimegyek a doberdói harctérre” című, a fotográfia és a költészet ötvözete.
Életműve, mind technikai, mind tematikai szempontból szerteágazóan mutatja be a fotográfiában rejlő lehetőségeket. Majd négy évtizedet felölelő munkásságában nyomon követhető a különböző fényképezési technikák alkalmazása az analóg fekete-fehér korszaktól kezdve napjaink legmodernebb digitális, illetve grafikai-szoftveres technikáinak felhasználásáig.
Dr. Orosz Ferenc 1958-ban született. Református lelkész családból származik. A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában érettségizett.
”Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán 1982-ben diplomázott vegyészként, gyógyszerkutatói szakágazaton. 1988-tól egy éven át a római La Sapienza Egyetem ösztöndíjasa volt. 1990-ben avatták egyetemi doktorrá az ELTE-n, summa cum laude.” (Wikipedia). Ezt követően munkáját – külföldi tanulmányútjai kivételével – megszakítás nélkül az MTA Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézetében (később Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet) végzi, jelenleg tudományos tanácsadó. 2010-től 2020-ig az intézet igazgatóhelyettese volt. Vendégkutató, illetve vendégprofesszor volt az University of California, Riverside (1992); University of Texas, Galveston (1993); Universidad Autónoma, Madrid (1997); Universitat de Barcelona (1999). 1989-ben a biológiai tudomány kandidátusa, 2004-ben az MTA doktora lett. Korábban az MTA Biokémiai és Molekuláris Biológiai, majd a Molekuláris Biológiai, Sejtbiológiai és Genetikai, jelenleg a Tudomány- és Technikatörténeti Osztályközi Tudományos Bizottság tagja. Öt szabadalma mellett 100-nál is több nemzetközi publikációt készített.
Kiemelkedő tudományos munkássága mellett, fiatal korától kezdve társadalmi felelősséget vállaló polgár. A 80-as években a ”Dialógus Békecsoport tagja”, a ”Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének alapító tagja”, ugyancsak a ”Raoul Wallenberg Egyesület” alapitó tagja, többször elnöke.
2012-ben a magyar Raoul Wallenberg Emlékbizottság tagja, megalakításának kezdeményezője.
Beszámolók a díjátadásról
ATV Híradó a Karig Sára díjak átadásáról
Kibic Magazin: Benda Iván fotóművész és Orosz Ferenc kutató kapták idén a Karig Sára-díjat
A Duna TV Rondó című műsorában Olasz-Hartyányi Nikoletta szerkesztő konferálásával
