Kategória: hírek

Karig Sára emlékülés és díjátadó

A Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület, a Budavári Önkormányzat és a Karig család tisztelettel meghívja a Karig Sára tiszteletére második alkalommal szervezett emlékülésre.  

Időpont: 2024. szeptember 6., péntek, 16.00

Helye: Budavári Önkormányzat, I. Kapisztrán tér 1., Aula

Azzal a céllal tartjuk a megemlékezést Karig Sáráról, hogy erősítsük a magyar társadalomban a demokratikus, átlátható viszonyokat, felhívjuk a figyelmet a példaértékű életet élő emberekre. Az emlékülésen bemutatjuk Karig Sára írót, fordítót, szerkesztőt, valamint a kort, amelyben élt és dolgozott. Azon különleges emberek közé tartozott, akit nem lehetett megfenyegetni, zsarolni és megsemmisíteni. Tiszteljük azért az emberi tartásáért, egyenes, megvesztegethetetlen jelleméért, mely minden nemzedék számára követendő példát mutat. A Vészkorszakban zsidó gyerekeket, angol hadifoglyokat, több honfitársát pedig fiktív házasságkötésekkel mentett meg. A kommunista hatalom szavazási csalását (kék cédulák) 1947-ben választási biztosként azonnal jelentette. Ennek következményeként hét évet töltött a Vorkutai munkatáborban. 

Program 

Moderátor: Karig Luca

• Köszöntő – Kun János a Budavári Önkormányzat önkormányzati képviselője
• Emlékezés Karig Sárával készült interjúra – Online kapcsolás Finnországba. Beszélgetés Karmela Belinkivel, aki a finnországi svédnyelvű kisebbségi csoporthoz tartozó újságíró, író, egyetemen tanító intellektuell: „egy intézmény”. A 80-as évek végén Budapesten találkozott Karig Sárával és ezen a találkozón készült interjú anyagából hallgatunk részletet.
  • A beszélgetést vezeti: Horváth-Lindberg Judit 
  • Tolmácsol: Garam Katalin
• A 2024. évi Karig Sára-díj kiosztása – A RW Emberség Háza Egyesület elnökségének és Karig  Zsuzsanna döntésének ismertetése.
  • Előadó: Horváth-Lindberg Judit elnökhelyettes
  • Díjazottak:
    • Benda Iván fotográfus
    • Dr. Orosz Ferenc tudományos kutató
• Laudációk  ismertetése, a Karig Sára-díj és oklevél átadása
  • Ismerteti: Dr. Herczog László
  • Átadók: Horváth-Lindberg Judit, Karig Zsuzsanna, Dr. Herczog László
• Karig Sára műfordítói munkásságáról. A kultúra iránti elkötelezettsége és értékteremtése többi erénye között szintén kiemelkedő. A szovjet munkatáborból való hazatérése után, szerteágazó nyelvtudására támaszkodva több kiadónál is vállalt szerkesztői, műfordítói szerepet. A Népek meséi könyvsorozat elkészítésében, Bulgakov, Tagore, vagy Agatha Christie fordításában, illetve többek között a bolgár, ukrán, lett és finn irodalom népszerűsítésében és kulturális kapcsolatépítésben is fontos szerepet játszott. A konferencia egyik témája ezért Karig Sára műfordítói tevékenysége. Előadók:
  • Tasnádi Edit, életműdíjas turkológus, műfordító, a Török-Magyar Baráti Társaság alelnöke
  • Hartyányi Jaroszlava, Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület elnöke.
  • Népek meséi könyvsorozatból egy mesét és Agatha Christie: Paddington 16.50 című könyvéből Karig Sára fordításában olvas fel rövid részletet Domokos Julianna a RW Emberség Háza Egyesület elnökségi tagja.
• Karig Sára emléktábla megkoszorúzása 18:45-kor. Helye: Budapest, I. Ponty u. 14.

Regisztráció: kérjük, hogy a programon való részvételi szándékát regisztrációval jelezze.

A program nyilvános, a sajtót is meghívjuk, hang, kép és videó felvétel készül.

Minden évben a svéd Emberség Napján kerül kiosztásra a Raoul Wallenberg Academy által a névadó emlékére alapított díj, amelyet fiatalok kaphatnak kivételesen bátor társadalmi cselekedeteikért. Az idei díjazottak Kanadából, a Monacói hercegségből, Szerbiából, Magyarországról és Svédországból lettek meghívva egy stockholmi ceremóniára. A fiatalok a díjakat Victoria svéd királykisasszonytól vehették át. A díjazottak társadalmi megbecsültségét mutatja, hogy az eseményen több jelenlegi és volt svéd miniszter vett részt.

Magyarországról az RWEH és a Svéd Nagykövetség ajánlása alapján a 16 éves Balázs Szonja nyerte el a kitüntetést.

A díj indoklása: Az elmúlt két évben Szonja teljes szívvel foglalkozott cikkírással, podcastok rögzítésével, tréningek vezetésével és konferenciákon való részvétellel, különös tekintettel a zaklatás elleni küzdelemre. Annak ellenére, hogy súlyos krónikus betegséggel küzd, Szonja lenyűgöző energiát és pozitív hozzáállást mutat, amely inspirálja a fiatalokat és a felnőtteket egyaránt. A zaklatás elleni fellépésről rendőröknek és tisztviselőknek tart előadásokat. A gyermekek és fiatalok jogaiért folytatott fáradhatatlan elkötelezettségéért kapta a kitüntetést. Bátorsága és eltökéltsége méltó kitüntetettjévé teszi ennek a rangos díjnak.

A díjról és a díjazottakról több információ a Swedish Institute honlapján olvasható.

Július 9- én volt nyolcvan éve annak, hogy Raoul Wallenberg svéd diplomata Budapestre érkezett. A II. kerületi Önkormányzat, az Evangélikus Egyház, a Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület (RWEHE) együttesen megemlékezett Raoul Wallenbergről a Szilágyi Erzsébet fasori – róla készített – szobornál a Holokauszt 80. évfordulója és a Sztehlo Gábor Emlékév keretében.

Az emlékezés Fekete László főkántor imájával kezdődött, majd Dr. Verő Tamás főrabbi tartott emlékező istentiszteletet. Beszédet mondott Dr. Fabiny Tamás főtisztelendő, Őrsi Gergely polgármester, Andreas Attorps Svédország Magyarországi Nagykövetség képviselője, Horváth-Lindberg Judit, az RWEHE elnökhelyettese. A fiatalok részéről megosztotta gondolatait Krauth Eszter, a Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület Emberség díjasa, akinek nagyapját mentette meg Wallenberg és Lakos Borcsa, egy Wallenberg által megmentett család leszármazottja. Felolvasásra került a Wallenberg család levele.

Rauh Edit (RWEHE) összegezte az elhangzottakat: „Raoul Wallenberg élete nem csupán történelem, hanem mint egy gyújtópont, ami fellobbanthatja a bátorság, az emberiesség és a felelősség lángját minden egyes ember szívében. Hagyjuk, hogy Wallenberg öröksége útmutatást nyújtson nekünk abban, hogy mindig tegyünk helyesen. Egyetlen ember is képes megváltoztatni a világot, a hősök, akik másokért áldozzák fel magukat. Fogadjuk meg, hordozzuk tovább Őt magunkban, mint inspirációt! Biztosítson hitet, erőt, hogy soha ne adjuk fel!”

Horváth-Lindberg Judit az RWEHE alelnökének ünnepi beszéde

Tisztelt Tiszteletadó Megemlékezők!

Azért vagyunk itt, hogy köszönettel és tisztelettel emlékezzünk Raoul Wallenbergre, aki 80 évvel ezelött érkezett Budapestre – mint egy megváltó.

Én nemcsak mint a Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület alelnökeként állok itt, hanem több szerepben is:

• mint akinek Raoul Wallenberg munkatársai két nagybátyját szedték le a vagonból a Józsefvárosi pályaudvaron,
• mint akinek a másik nagybátyja és nagynénje rendelkezett Skyddspassal (menlevéllel), de sohasem használták, mert a nagybátyámat már három nappal a németek bejövetele után elvitte a lakásáról a Gestapo,
• de úgy is állok itt, mint aki a későbbi, az 1944-ben nevesített ”Nemzetközi Gettóban” született és ebben a budapesti környezetben nőtt föl.

Szüleim tudatosították bennem, hogy ki volt Raoul Wallenberg – akiről elnevezett utca falán lévő zománc táblára még az volt felírva 1956 előtt, hogy Raoul Wallenberget a nácik ölték meg. Ma már tudjuk, hogy ez is hazugság volt!

Nem véletlen, hogy Svédországba mentem, amikor nem akartam Magyarországon élni. ”Egy ország, melynek ilyen fia van – nem lehet egy rossz ország” – gondoltam. 

Amikor gyereket adoptáltunk Magyarországról a fiam második neve természetesen Raoul lett.

Amint látják, sok minden e mágikus név köré sűrűsödik az életemben! Gondolom nem vagyok egyedül ezzel Magyarországon?!

Hogy milyen volt Wallenberg?

Sokan leírták, de hadd idézzem Murányi Ági tagtársunk által nem olyan régen a férje hagyatékában megtalált anyagot:

„Lars G. B. a budapesti svéd konzulátus munkatársa írta, Stockholmba való
hazatérésük után egy vacsorára – mintegy hódolat-gesztusként, Danielsson számára,
aki a követség vezetője volt.”

 Ez a passzus Raoul Wallenbergről szól: 

”Men vårt värsta snärj​
Nog hade Wallenberg,​
Sällan sågs han rasta,​
Nej, bara, bara hasta”

”De a legfurfangosabb csapdák​
Mégis csak a Wallenbergek,​
Néha láttuk pihenni,​
Nem, csak mindig, rohanni!”

Gabriella Cassius, egy fiatal munkatárs az akkori budapesti konzulátuson, aki Svédországban él, így emlékszik egy interjúban:

”Amikor Raoul Wallenberg elment a hátunk mögött, mindig egy kellemes illatot
hagyott maga után. Azután, amikor már a helyzet nagyon komolyra fordult és Raoul
Wallenberg már haza se ment átöltözni, hanem a követségen aludt, és az inge már
nem volt olyan frissen vasalt – a kellemes illat is elmaradt.”

Van egy kép, ahol öt svéd királyi követségi munkatárs megérkezik Stockholmba. Raoul Wallenberg nincs velük és akkor még nem is tudják, hogy mi törtent vele. Tulajdonkeppen mi sem tudjuk még igazán.

Van még valami, amiről ma beszélnünk kell!

• Abban az időben, amikor csürhe randalírozik a civilizált világ utcáin és egyetemein azt üvöltve, hogy ”from the river to the see…”,
• abban az időben, amikor a zsidó egyetemisták elöl elállják a főbejáratot,
• abban az időben amikor zsidó könyvüzleteket, zsinagogákat és más zsidó intézményeket rombolnak,
• abban az időben, amikor megjelenik egy lista zsidó írókkal és könyveikkel, 
• abban az időben, amikor minden napilap és sajtó csak a zsidókat okolja mindenért,  ”Gázkamra nem lehet antiszemita sajtó nelkül” írta Konrád György, 
• abban az időben amikor a falon megjelenik a jel, 
• abban az időben amikor az osztálytársak nem gratulálnak és énekelnek egy 11.éves  kislány születésnapján merthogy ö izraeli, 
• abban az időben, amikor 13-14 éves fiúk csoportosan megerőszakolnak egy 12 éves  lányt, mert zsidó,
• abban az időben, amikor a buszsofőr letépi a buszában levő Raoul Wallenberg kiállítás plakátját,  

fel kell tenni két kérdést! SOHA TÖBBET? És aztán, nagyon halkan, körülnézve: kire számíthatunk?

Köszönöm, hogy meghallgattak. 

Krauth Eszter megemlékezése

Tisztelt emlékezők!
Csak egy 8 éves kisfiú volt, amikor jöttek a nyilasok és lehajtották anyjával és nővérével együtt a Szent István Parkba, a Duna-partra, és beállították a több ezer felsorakoztatott zsidó mellé. Csak egy 8 éves kisfiú volt, amikor látta, hogy nővére elbúcsúzik anyjától, de amikor kérdezte, hova megy, csak azt a választ kapta, hogy “nicht vor dem Kind”: ne a gyerek előtt. Csak egy 8 éves kisfiú volt, amikor megjelent a helyszínen egy civil autó, kiszállt belőle egy férfi, beszélt a rendőrökkel, majd fél órával később, az összes gyermekes család visszamehetett a házba. Akkor is csak egy 8 éves kisfiú volt, amikor hazafele menet még hallotta a sortüzet, ahogy mindenki mást, azaz a nem gyermekeseket belelövik a Dunába. Hiába volt ilyen fiatal, ezt a hangot nem lehet elfelejteni. A nyolc éves kisfiú még ma is él, ő a nagyapám, Kardos Péter főrabbi, és a civil autóban érkezett megmentője Raoul Wallenberg volt.

Wallenbergnek köszönhetően van életben a nagypapám, neki köszönhetően van életben anyukám, és neki köszönhetően vagyok életben én. Ez a mi családunk története, és ez csak egy a több ezer közül, akiknek ugyanúgy ez a nemes ember mentette meg az életét.

Raoul Wallenberg apja még születése előtt elhunyt, így anyja mellett nagyapja, Gustav Wallenberg nevelte. Nemzetközi szellemű neveltetést adott neki, ennek érdekében pedig rengeteget küldte őt külföldre tanulni. Gustav legfőbb célja az volt, hogy unokája tapasztalt, és jó emberismerő legyen. Azonban emellett sikerült felnevelnie az egyik leg- önzetlenebb és tisztességesebb embert, akit a Föld valaha hordott a hátán. Sajnos ezt az emberiség a maga módján hálálta meg, úgy, hogy elhurcolták a szovjetek hadifogolyként, és két évvel később elhunyt egy börtönben.

Azóta viszont Budapest díszpolgára, Ausztria, Kanada és az Egyesült Államok tiszteletbeli polgára lett, megkapta a Világ Igaza, a European Human Rights, és a Civil Courage díjat, rengeteg épületet, szobrot, utcát neveztek el róla világszerte, és még sorolhatnám. A legfontosabb mégis az, hogy vannak még megemlékezések róla, mint a mai, hogy szánunk időt arra, hogy megköszönjük neki, amit tett értünk, ha már ő ránk áldozta az életét.

Én a fiatalok nevében szólalok fel a mai napon. Az utóbbi időben több velem egykorúval is találkoztam, aki megkérdezte, hogy ki az a Wallenberg, mert ő még soha sem hallotta ezt a nevet. Elmondtam nekik, hogy ki volt ő, mert felelősségemnek érzem, hogy az összes magyar fiatal tisztában legyen Raoul Wallenberg nevével és embermentő munkásságával. Viszont úgy gondolom, hogy az oktatásban is sokkal nagyobb szerepe kellene, hogy legyen az embermentőknek. Ha valakinek a nevét minden magyar diáknak kellene ismernie, akkor azokét az önzetlen emberekét tudják, akik a saját életüket kockáztatva mentették meg másokét, hiszen ennél önzetlenebb cselekedet nem létezik.

Éppen ezért szólok nem csak a fiatalokhoz, hanem mindenkihez, hogy adják tovább tudásukat, tanítsanak, és meséljenek személyes történeteket. Mert mi egyetlen módon tudjuk megköszönni mindazt, amit Wallenberg, és a többi embermentő tett értünk, ez pedig az, hogy teszünk érte, hogy nevük ne merüljön feledésbe.

Köszönöm, hogy meghallgattak, és köszönöm a szervezőknek, hogy létrehozták ezt az eseményt.

Raoul – Cecilia Åhlberg üzenete

Nyolcvan évvel ezelőtt Raoul Wallenberg nagyon sietett. Tudta, hogy minden nap számít, hogy emberek élete van veszélyben!

Amikor megkérdezték, hogy leutazna-e Budapestre, hogy oly sok ember életét mentse, amennyit csak tud, nem kételkedett.

Anyai nagymamám , Nina Lagergren, Raoul húga, és a férje, Gunnar Berlinben volt a követségen ebben az időben, és Raoul Berlinen keresztül repült, útban Budapest felé.

Raoulnak engedélye volt arra, hogy útban Budapest felé, a nővérével és a sógorával töltsön két napot, de oly nagyon sietett, hogy elkezdhesse nagyon fontos munkáját, hogy egy nappal előbb utazott vonattal Budapestre. Nem kapott ülőhelyet és így hátizsákján ült a katonákkal együtt akik a frontra mentek.

Raoul azonnal megkezdte munkáját és azt írta haza, hogy éjjel nappal dolgoznak. A követségen mindenki nagy segítségére volt, de Raoul nem volt egy tradicionális diplomata, hanem egy nagyon speciális feladatot kapott. Inkább úgy fogta fel a feladatot, mint egy üzletember és egy nagy hálózatot épített ki, hogy az ennivalót, gyógyszereket szét tudja osztani, titkos üzeneteket tudjon közvetíteni, találkozzon az SS-el, speciális feljegyzéseket küldjön a svéd kormánynak és jelen legyen a helyszínen a vonatállomáson vagy a Dunaparton. Mindent megtett, hogy annyi embert tudjon megmenteni amennyit csak lehetséges.

Talán legfontosabb munkája a Skyddspassok (Menlevelek) voltak, melyet ő hozott létre. Úgy nézett ki, mint egy svéd zászló négy résszel, hivatalosnak látszott, bélyegzőkkel és aláírásokkal, a Skyddspass tulajdonosának a fényképével, németül és magyarul is, hogy minden parancsnok megértse.

Köszönettel tartozom Juditnak aki ezt a szöveget olvassa és azt kivánnám, hogy ott lehetnék személyesen is. Cecilia Åhlbergnek hívnak és hallottam a nagymamámtól, hogy Raoul nagyon, nagyon fontosnak tartotta a küldetését, izgalmasnak és gazdagítónak. Azokból a táviratokból melyeket hazaküldött meg lehetett érteni, hogy borzasztóan elfoglalt volt és küldetései idejét két hónapról karácsonyig hosszabbította. Azután még hosszabb időre …

1945 január 17-én, két orosz motorbiciklis kisérővel utazott el Budapestről, hogy egy orosz tábornokkal találkozzon. Egy újjáépítési tervről akart beszélni. Ekkor látták őt utoljára mint szabad embert.

Sorsáról még mindig nem tudjuk a teljes igazságot. A család sok évtizede harcol azért, hogy haza tudja hozni. Ugyanakkor örömmel tölt el, hogy emléke tovább él, hogy cselekedete olyan nagyszabású volt az emberek számára, példakép, hogy egy személy is nagy különbséget tehet!

Az RWEH 2022 óta minden évben díjazza azokat a fiatalokat, akik odaadó jótékonysági tevékenységükkel példát mutatnak az egész társadalomnak. A 2024-es év díjazottjai és a díjak indoklása:

Márkus Anna Lola

Az iskolai bántás, zaklatás sok gyerek életére rányomja a bélyeget egy egész életen át. Lola maga is átélte ezeket a megaláztatásokat. Ő ezt a szomorú tapasztalatot azonban arra használja, hogy tudatosságával és bátorságával megakadályozza mások megsértését és segítsen azoknak a fiataloknak, akik átélik ezt.

Melkvi Milán

Nagyon fiatal kora ellenére mutatja az utat, hogyan lehet más gyerekek életét teljesebbé, örömtelibbé tenni. Kreativitásának és kitartásának eredménye már most időtálló. Klubja, melyet már több éve indított iskolájában, azokat a társakat támogatja, akiknek iskolai munkájukban vagy személyes jól-létükben erre nagy szükségük van.

Moldován Emma

Amikor már kis gyerekkorunkban kialakul erős identitásunk – ki vagyok én, könnyebb elfogadni mások, nem azonos identitását. Emma nemeslelkűsége és nyitottsága, már nagyon fiatalon tágra nyitotta az ajtót nehéz sorsú gyerekeknek, lehetőséget adva nekik és egy teljesen más szociális hovatartozás gyerekeinek meglátni a Másikat.

Zentai-Galló Nilla Izabel

Vannak gyerekek, akik már nagyon pici korukban tudják, hogy küldetésük van, akik kreativitása és tehetsége már ekkor a közösség szolgálatában áll. Bátorságuk magukért és másokért magától értetődő. Igazi Raoul Wallenberg követők, mint Nilla, akik tudják Malala Yousafzai szavaival élve: ”Amikor az egész világ hallgat, egyetlen hangnak is hatalmas ereje van.”

Az eseményen a Hobbyrádió egy riportot készített egyesületünk vezetőivel.

Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület beszámoló és programalkotó közgyűlésének összefoglalója

Helyszín: Budapest VI., ker. Munkácsy Mihály utca 25. fsz. 3. a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület székháza.
Időpont: 2024.05.28. 
Létszám: 29 fő

A közgyűlés határozat képessége másodszori összehívásra alakult ki. Megjelent 13 fő.   Sipos András elnök hangsúlyozta, hogy az egyesület megalakulása óta először sikerül személyes részvétellel megtartani ezt a fontos eseményt.

Bevezetésül a MAZSIKE elnöke, Kirschner Péter szólt a tagokhoz, röviden beszélt arról, hogy fontosnak tartja a kapcsolat kiépítését a két egyesület között, különösen most, amikor a Holocaust 80. évfordulójára emlékezünk.

Először Horvát Ágnes számolt be a jelölő bizottság munkájáról. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a jelölő bizottság beszámolóját és úgy határozott, hogy 2024-ben továbbra is 6 tagú marad az elnökség. 

A továbbaikban Sipos András elnök beszélt a korábban írásban kiküldött elnökségi 2023-ik évről szóló beszámolóhoz. Ennek kertében elmondta, hogy bár új egyesület vagyunk, több sikeres programot tudtunk megvalósítani. Az elnökség örömmel hallotta, hogy a jelölő bizottságnak a tagok pozitívan nyilatkoztak a munkánkról. Az elnök köszönetet mondott az egyesület tagjainak, az adományozóknak, különös tekintettel Horváth-Lindberg Juditnak a programokhoz szükséges anyagi támogatásért és aktivitásáért. Az Egyesület tagjait is erre kérte, illetve a nagyobb aktivitásra – nem csak a közhasznúság fenntartása érdekében –, hanem a már futó és a tervezett programok végrehajtása miatt. Az elnökség minden programról időben tájékoztatást küldött és minden tag eddig is csatlakozási lehetőséget kapott az elnökségi ülésekhez. Tervezett egyik program a Raoul Wallenberg kiállítás, melyet remélhetőleg a Holocaust múzeummal együttműködve meg lehet valósítani. Itt új típusú koncepció kidolgozását várják az egyesülettől. 2023. évi tevékenységről szóló beszámolót a közgyűlés egyhangúlag elfogadta.

Napirendre került a 2023. évi pénzügyi beszámoló, mely szintén írásban előzőleg kiküldésre került. Major Anna szóbeli kiegészítést fűzött hozzá, ismertetve a konkrét bevételi és kiadási adatokat, amely szerint a mérleg pozitív és az egyesület a közhasznúságnak megfelelően működött. Dr. Tuka Ágnes a Felügyelő Bizottság elnökeként a beszámolóval kapcsolatban elmondta, hogy az egyesület könyvelése – a számlák ellenőrzése után – a törvényi előírásoknak megfelelő. A Felügyelő Bizottság javasolta a pénzügyi szabályzat felülvizsgálatát, illetve a beszámoló elfogadását. A közgyűlés a pénzügyi beszámolót egyhangúlag elfogadta.  

Sipos András javaslatot tett arra, hogy 2025. január 1-től a tagdíj rendes tagoknak 7.000,- Ft,  a diákoknak  1.000,- Ft legyen. Egyhangúlag megszavazásra került.

Sipos András megjegyzéseket fűzött a 2024. évi program- és költségvetési tervhez. Az év kiemelkedő programja a Sztehlo Gábor Emlékév, melynek több eseményére már sor került. Külön elismerését fejezte ki Rauh Edit, elnökségi tagnak és Talyigás Katalin tagtársnak, akik fő szervezői és koordinátorai a programoknak. Rámutatott, hogy nem sikerült a referencia csoportot aktivizálni, bár tavasszal volt egy találkozó velük. Kiemelte a Kocka projekt jelentőségét és sikerét a szegedi Agorában. Megvalósítani kívánja az egyesület a film- és könyvtár sarkot a RAM-ban, erről júniusban lesznek tárgyalások. A Karig Sára díjra 5 jelölés érkezett, kérte a bizottságot, hogy véleményezze ezeket az ajánlásokat. Fontos eseménye a Wallenberg 80 programsorozatnak a június 26-i kis konferencia, illetve a július 9-i koszorúzással egybekötött megemlékezés. Tuka Ágnes hozzászólásában elmondta, hogy Domokos Julianna, Horvát Ágnes és Major Anna segítségével az Ökotárs „Közös értékeink” pályázatához pályázatot nyújtottunk, mintegy 8 millió forint összegben, elsősorban középiskolások számára rendezett tábor és több nekik szóló program megvalósítására: Z generáció és a Gaudiopolis témában. A pályázat ill. a tábor fontos célja az egyesület ifjúsági csoportjának létrehozása. A közgyűlés után kaptuk meg az ÖKOTÁRS döntését, melynek értelmében támogatják a pályázatunkat.

A 2024-es programot és a költségvetést a közgyűlés egyhangúlag elfogadta.

A közgyűlésen a következő dokumentumok kerültek elfogadásra:

A stockholmi Raoul Wallenberg Academy már több mint 10 éve dolgozik ezzel a projekttel Svédország sok iskolájában. Nemzetközi 8 éve lett, azóta  Magyarország is részt vesz ebben a projektben, eddig 8 iskolával és 9 Kockával.

Mi a Kocka háttere? Az ENSZ Emberjogi pontjai, mely megfogalmazása egy tudatos polgári lét lehetőségének egy olyan társadalomban, ahol minden személy értékes és ugyanannyit ér, mint mindenki más, függetlenül a személyi háttértől. Ebben a társadalomban a  társadalom tagjai meg tudják valósítani azokat a célokat és álmokat, melyben nem csak önmagukat látják, hanem Martin Buber szavaival a MÁSIKAT is. Ebben a társadalomban a társadalomhoz való ”hozzáadás” is cél. Nem csak a saját, hanem a társadalom közös célja is fontos. 

Ez a Kocka a budapesti Neumann János Informatikai Technikum munkája, és mivel technikailag nagyon fejlett, felfigyeltek rá, hogy többen is láthassák, mint az iskola tanulói, tanárai és látogatói vagy rövid ideig a köztéri publikum.

A szegedi Szentgyörgyi Albert Agóra elfogadta a Neumann Kocka felállítását. Ez a befogadás szimbolikus is lehet, ha megismerjük Szentgyörgyi Albert nem kutatói, hanem emberi tevekénységét a II. világháború idejen. A Kocka olyan helyen van ahol megértik üzenetét.

A  megnyitón a következők mondtak rövid bevezetőt:

• ORBÁN Hédi, az Agóra igazgatója,
• Anna UROMBI, a Raoul Wallenberg Academy főtitkára (élőben Stockholmból),
• Andreas Attorps, a budapesti Svéd Nagykövetség nagykövet-helyettese, a projekt felelőse a nagykövetségen, 
• MENYHÁRT Erika, a Neumann János Informatikai Technikum igazgatója,
• HORVÁTH-LINDBERG Judit, a Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület elnökhelyettese,
• a gyerekek  MEZŐ György tanár úrral, akik megálmodtak /kitaláltak és megvalósították a Kockát,
• ERDÉLYI Eszter, a szegedi Deák Ferenc Gimnázium tanára, ahol a következő Kocka fog elkészülni.

Horváth-Lindberg Judit beszéde

Kedves Megjelentek!

Én úgy latom, hogy a Kocka pontjai egy tisztességes társadalom alappillérei.

 A mai világban – ahol az igazságot a világ nagy részén alternatívvá tették – különösen fontos, hogy a felnővő nemzedék tudatosan foglaljon állást, és meg tudja különböztetni ami igaz és ami nem. Úgy is lehetne mondani, hogy vissza az alapokhoz, vissza a Tízparancsolathoz és a kereszténység alapjaihoz.

A fiatalok akik a Kockával foglalkoznak tanáraikkal, beszélgetésekkel, reflexióval, nem csak jogi,  de morális és etikai megfontolással is jelenítik meg különböző formában az ENSZ Emberi jogainak pontjait. Remélhetőleg beszélgetéseik gondolatait es érzéseit viszik magukkal egész életen át.

Szentgyörgyi Albert Agóráján vagyunk. A Kockának nem lehetne jobb helye. A görög agóra volt a helye a szabad emberek találkozásainak, fontos megbeszéléseknek és döntéseknek. Az athéni ifjúk itt tanultak, itt tanulták az akkor értelmezett demokráciát.

Szentgyörgyi Albert is tudta mi a választása a II. világháború alatt, hogy nem csak tudományos munkásságával, hanem morális választásaival is szolgálta a világot.

Azt lehetne mondani a Kocka elhelyezéséről, hogy ”nomen est omen”. 

Végül megkérdezhetjük magunkat, miért van az, hogy Szent-Györgyi Albert volt az egyelten Nobel díjas, aki itthoni kutatásáért kapott Nobel-díjat a 18 magyar háttérrel rendelkezők között. Mint tudjuk, sokan Magyarországon Kertész Imre irodalmi Nobel-díjára úgy tekintettek, hogy nem egy magyar kapta..

Nos, a következő Kockát építő Erdélyi Eszternek, a Deák Ferenc gimnázium tanárának és diákjainak szeretném átadni Raoul Wallenberg ” aktatáskáját” – jó munkát kívánok nekik.