Nem számítottunk ekkora érdeklődésre. A leghamarabb regisztráló 12 két fős csapat kapott lehetőséget a megmérettetésre. A most lemaradók abszolút elsőbbséget élveznek egy következő budapesti versenyünkön.
A verseny számára a Neumann János Informatikai Technikum könyvtártermében kaptunk kiváló környezetet és jelentős segítséget a lebonyolításhoz. Hálásan köszönjük!.
Az egyes fordulókban mindig 4 csapat vitatott egy-egy témát, melyek a következők voltak:
Minden kérdésben népszavazás döntsön!
A turizmusnak több előnye van mint hátránya.
Korlátozni kell a mobilhasználatot a fiatalok körében!
A 14-18 éves fiatalok nagyszerű érveket sorakoztattak fel mind az állítások mellett, mind ellene. Feladatukat nehezítette, hogy nem a saját véleményüket kellett képviselni, hanem sorsolással lett eldöntve, hogy melyik csapatok támogatják vagy ellenzik a témákat. Feladat volt a vitában korábban elhangzott érvek cáfolata is. Ez rendkívüli odafigyelést és improvizációs készséget követel, de a versenyzők ezt is remekül megoldották. Nagyon színvonalas, valódi vitákat hallottunk.
A zsűri elsősorban a logikus gondolkodást, az érvek és cáfolatok minőségét értékelte. Pontozták a stílust (érthetőség, hatásosság, a beszéd dinamikája, stb.) és a csapat tagjainak együttműködését is.
Minden téma megvitatása után a közönség tagjai arról szavaztak, hogy melyik csapat befolyásolta legjobban a saját álláspontjukat. Az így kapott pontok is beszámítottak a végeredménybe.
Minimális pontkülönbséggel alakult ki a végső sorrend a következőképpen:
I. helyezett: Szingalézek: Szarka Áron és Tamás Ágoston (41 pont)
II. helyezett: Kettesek: Selmeci Ruben és Trautmann Bálint (40)
III. helyezett: Certus Victoria: Nkanyimuo Bruno Chibueze és Csizmazia Ede (37)
Az első három helyezett értékes díjai mellett minden versenyző megérdemelten vehette át oklevelét és egyesületünk hátizsákját.
Következő versenyünk december 11-én lesz Szegeden a Szent-Györgyi Albert Agórában.
Vitaverseny Szegeden
16 versenyző érkezett 4 szegedi középiskolából tanáraik és drukkereik kíséretében, így zsúfolásig megtöltötték a Szent-Györgyi Albert Agórában rendelkezésünkre bocsátott termet.
A budapesti versenyhez hasonlóan nagyon magas színvonalú viták alakultak ki. A megvitatott tételmondatok a következők voltak:
Az AI teljes mértékben helyettesítheti az iskolában szerzett ismereteket.
Korlátozni kell a mobilhasználatot a fiatalok körében!
A zsűri értékelése és a közönségszavazatok beszámítása a budapesti versennyel azonos módon történt. A végeredmény itt is nagyon szoros volt. A 2. és 3. helyen kialakult pontegyenlőségnél a zsűri a fiatalabb csapatot értékelte a 2. helyre méltóbbnak. Itt is minden versenyző megkapta egyesületünk hátizsákját és egy oklevelet. A fő díjazottak:
I. helyezett: Érvtornádó: Török Zsuzsanna és Sári Luca (39,5 pont)
II. helyezett: Érvelő Energiák: Zingwa Achaekeng Bianka és Eke Fanni (37,5)
III. helyezett: Eloquentia: Gosztolya Gergő és Miszori Gergő (37,5)
A Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár által felajánlott különdíjat, egy exkluzív könyvtárlátogatást az összes versenyző és tanáraik is átvehették.
A projekt az Európai Unió “Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” (CERV) programjának támogatásával valósul meg. Az Európai Bizottság támogatása nem jelenti a projektben megvalósított tevékenységek tartalmának jóváhagyását, amely kizárólag az azt megvalósítók álláspontját tükrözi, valamint a Bizottság nem tehető felelőssé ezen információk bárminemű felhasználásáért. #kozosertekeink, #CERV-FK02-2024-0753
A jó pap holtig tanul – a jó pedagógus holta után is tanít. – írják az Életiskola címet viselő időszaki kiállítás bevezetőjében, amely Sztehlo Gábor halálának 50. évfordulójához és a holocaust megemlékezések sorához is kötődve az Evangélikus Országos Múzeumban most nyílik.
E gondolat jegyében veszik sorra Sztehlo Gábor életpályájának főbb szakaszait, az egyes korszakok életlecke- üzeneteit, kihívásait és Sztehlo cselekvő válaszait.
Sokan vallottak már arról, mit kaptak Sztehlo Gábortól, olyanok, akik személyesen élték át áldásos szeretetét, mentőmunkáját. Életüket, biztonságérzetüket, emberbe-, istenbe vetett hitüket, méltóságukat kapták vissza. A Gonosz tobzódása után újra gyerekként tanulhattak, játszhattak, fejlődhettek. És mind ebből adódóan további generációk kaptak életesélyt. Hiszen családot alapíthattak, gyerekek, unokák, dédunkák születtek. Többen találkozhattunk Perlusz Tamás Izraelből érkező, a társakra és a túlélés helyszínére kíváncsi unokáival. De alig egy hónapja, hogy most, a kiállításon bemutatásra kerülő gyermekotthon építészeti terv készítőjének, a mentésben is közreműködő és egyszerre mentett Preisich Gábor unokájának családkutatási beszámolóját élhettük át a Városmajor utca 54-ben.
A külföldre kerülő egykori gyerekek közül többen kezdeményezték, hogy Jeruzsálemben az Igazak kertjében Sztehlo Gábor mentőmunkájának egy fa állítson emléket. A mentett gyerekek háláját és a rangos elismerést Sztehlo Gábor 1972-ben személyesen is megélhette.
A nyilvános és tudatos itthoni emlékezés, újra felfedezés még több, mint 10 évig váratott magára.
1985-ben itt, az Evangélikus múzeum Fabinyi Tibor és Kinczler Irén által szervezett időszaki kiállításán még sok egykori munkatárs, nagytarcsaiak, felnőtté vált Sztehlo-gyerekek üdvözölhették egymást, idézhették fel a népfőiskolák, a 1944/45-ös otthonok, a Gaudiopolis majd a diakóniai szolgálat világát.
De Sztehlo Gábor életiskolájából személyes élmény nélkül is sokan merítettünk. Én magam is, miközben a pedagógus Sztehlo Gábort kutattam, egy felnőtt példaképet nyertem, aki előítéletmentesen képes befogadni, a rábízott, vagy megtalált „tanítványok” igényét képes felismerni és köveket megmozgatva, életüket, fejlődésüket elkötelezetten támogatni. Felesége, vér szerinti gyerekei még azt is érezhették, hogy őket megelőzve.
A követők és tisztelők közül többen valljuk, hogy éppen az életleckék tanulságaként az emlékezés a jelen és jövő cselekedeteiben nyer értelmet. Így születtek olyan kezdeményezések, amelyek utca és rakpartnévadást, szoborállítást eredményeztek, két alapítvány, egy gyermekotthon, egy szociális intézmény és egy iskola viselik Sztehlo Gábor nevét és képviselik szellemiségét. Könyvek, filmek, színdarabok születtek itthon és külföldön. Idén egy pályázat mozgósította a legfiatalabbakat Sztehlo üzenetének 21. századi újra gondolására. Két alkotást a most nyíló kiállításon is láthatunk. De fantasztikus élmény volt olvasni, hallgatni, látni a gyerekek műveinek érzékenységét. Rámutattak korunk fájdalmasan hasonló problémáira: a kirekesztés, előítélet, közömbösség, szociális érzéketlenség fizikai és lelki terheire, és az adódó feladatokra.
Sztehlo Gábor gyülekezeti, vagy gyülekezet nélküli lelkészként is például szolgál a pályán dolgozó, vagy lelkészi hivatásra készülők előtt. Egyháza két jeles képviselőjét is idézhetem, miben látták a megszívlelendő leckét:
Gáncs Péter püspök úr Sztehlo Gábor naplója legfontosabb üzeneteként emelte ki:, hogy „A kereszténység nem a dogmák, hanem a szeretet világa. Az élő, eleven, cselekvő szereteté.”
Frenkl Róbert a volt országos felügyelő, a Farkastanya egykori lakója írta: „Sztehlo Gábor életműve az ökumenikus, hatékony, a társadalmat megváltoztatni képes kereszténység szükségességéről és esélyéről üzen. Sztehlo Gábor a jövő század papja volt.”
2024-et írunk, a jövő század itt van.
És bízzunk benne, hogy egy Sztehlo Gábor valahol itt, köztünk is van. Hiszen, hogy Orbán Ottót idézzem „Az emberiség halvány reménye, hogy minden korban akad a sokaság soraiban egy ilyen makacs, keményfejű lény.”
A tanuló és tanító lelkész végső bizonyítványát a kiállítás így foglalja össze:
„Soha nem bukott meg azokon a vizsgákon, amelyek elé a XX. század kegyetlen magyar történelme állította.
Empátiája és tévedhetetlen erkölcsi érzéke mindig elvezette azokhoz, akiknek legnagyobb szüksége volt a segítségre, a szegényparasztsághoz, a fajgyűlölet üldözöttjeihez, az osztálygyűlölet áldozataihoz, életkoruk és betegségük miatt kirekesztettekhez.”
A kiállításban az életmű bemutatását ismert és most felfedezett, összegyűjtött fényképek, személyes tárgyak, megidézett négy fontos templom, a munkatársakat és további személyes kapcsolatokat életre keltő érintőképernyő, egy Sztehlo ABC, számtalan dokumentum és egy kiváló arányérzékkel megírt összekötő szöveg segíti.
Köszönet a két kurátornak: Borókay Zsófiának és Kertész Botondnak.
A tárlat élményét az élő, cselekvő szeretet jegyében vigyük magunkkal.
Kedves barátunk, ismerősünk és mindenki más, aki úgy érzi, hogy hozzá akar járulni a Raoul Wallenberg Különgyűjteményhez a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár RAM-fiókjában.
Egyesületünk, a Raoul Wallenberg Emberség Háza kezdeményezésére a Szabó Ervin Könyvtárral együttműködésben 2024. november 14-én csütörtökön 17.00 órakor lesz a Raoul Wallenberg Különgyűjtemény ünnepélyes megnyitása.
A különgyűjtemény célja, hogy emléket állítsunk mindazoknak az embereknek, akik életük kockáztatásával is segítettek más emberek életét megmenteni, valamint, hogy civil kurázsijukkal példaképek lehessenek a jövő generáció számára is. Célunk, hogy a könyvek ”Embermentés” gyűjtőfogalom alatt hozzáférhetővé tegyék mindazokat a történeteket, amik az embermentők civil bátorságát, emberségét bizonyították, bemutassák mindazokat az embereket, akik a II. világháború alatt, és később is Európában, valamint más világrészeken is mentették az üldözötteket, a menekülőket.
Ennek a különgyűjteménynek a felépítéséhez kérjük segítségedet! Kérjük, nézd át házi könyvtáradat, és gondold meg, hogy volna-e olyan könyv, dokumentum, amit ennek a gyűjteménynek tudnál ajándékozni!
Elkészítettünk egy EX LIBRIS beragasztható matricát is arra az esetre, ha Te, mint adományozó szeretnéd személyesebbé tenni adományodat.
A könyveket a RAM könyvtárban tudod leadni és magad beírhatod a nevedet az EX LIBRIS matricára – ha akarod.
Novák Péter könyvtárvezetö azt kéri, hogy adományoddal a könyvtár nyitvatartási ideje alatt gyere, és ha lehet előzőleg telefonálj, hogy jössz. A könyvtárban minden segítséget megkapsz, és természetesen meghívunk az ünnepélyes megnyitóra is, ha megadod e-mail címedet a könyvtárban. Ha nehézségeid vannak a személyes leadással, jelezd Horváth-Lindberg Judit elnökhelyettesnek (jhorvathlindberg@gmail.com), és segítséggel megoldjuk a problémát.
Köszönettel
Sipos András elnök Horváth-Lindberg Judit elnökhelyettes
Hiányjelek a budapesti zsidóság történetében
A pesti gettó gyermekei
Dombi Gábor zsidó kultúratörténész előadása
a RAM könyvtárában, 2024. október 29.
A Holocaustról nagyon sok könyv jelent meg, azonban még nincs feltárva azon gyerekek élete és sorsa, akiket 1944-ben a Gettóba vittek és ott szabadultak fel 1945 januárjában. Ezt a hiányosságot szerettük volna – ha nem is teljesen körültekintően, de legalább kicsit betekintően – orvosolni Dombi Gábor Holocaust-történész előadásával, a RW80 programunkon belül. Meghívott vendégek voltak Salgó Vera könyvtáros és Kardos Péter főrabbi, akik Holocaust túlélőként személyes történetükkel élőbbé tettek a száraz történelmi tényeket.
A RAM könyvtára megtelt. A meghívás közzétételével soha nem tudhatjuk, mennyien jelentkeznek és hányan jönnek el. Ez alkalommal majdnem többen, mint amennyi ülőhely volt. Közel hatvanan, érintettek és a témára kíváncsiak hallgatták Dombi Gábor nagyszerű előadását, melyben tények, képek és igazi érzelmek keveredtek. Akik részt vettek ezen a programon, talán szomorúan, de mindenképpen új ismeretekkel, gondolatokkal és azzal az elhatározással léptek ki a könyvtárból, hogy ”Soha többé”.
Horváth-Lindberg Judit az esemény szervezője Dombi Gábor előadóSalgó VeraKardos Péter
A Bíráló Bizottság különdíjat ítélt a Törigaudio pályamunkának, amely a tudományos jellegű tanulmánykategóriában egyetlenként született. Az alkotás címe: Sztehlo Gábor gyermekei.
A pályázó finom érzékkel, a történelmi hátteret is pontosan megrajzolva mutatta be Sztehlo Gábor embermentő munkáját és a háború utáni gyermekváros születését, életét és fontosabb újításait, utalva a gyermek-önkormányzat felelősségteljes munkájára és Gaudiopolis színes, gazdag, felszabadító életére. Ahogy írta: “Dolgozni és játszani, ez volt az aranyszabály, ami feledtette a múltat.”
A tanulmány informatívan, nyelvileg igényesen és összeszedetten ábrázolta a Gaudiopolisi köztársaság gyermekeinek életbenmaradási és megkűzdési stratégiáit, példákkal illusztrálva, hogy a hiányzó támogató családi háttér nélkül, egymásba kapaszkodva is el lehet érni nagyszerű eredményeket pl. későbbi kémiai Nobel-díjat, mérnöki, filmrendezői, pszichológusi karriert.
A szerző a tanulmány lezárásában a Sztehlo Gábor iránti hálára is hozott példát: ”a ma még élők és leszármazottjaik minden év májusának utolsó szombatján kimennek a Farkasréti temetőbe, hogy megemlékezzenek az emberről, aki megmentette az életüket.”
Mindezek és a források pontos ismerete, felhasználása, a karakterlimit betartása érettebb gondolkodásra vall, mint azt a pályázó korából sejteni lehetne, hiszen a bíráló bizottság tagjai a legmagasabb pontszámot adták a pályaműre, nem is sejtve, hogy az alkotó általános iskolai diák!
Kovács Áron, a Szombathelyi Zrínyi Ilona Általános Iskola 7. b osztályos tanulója kapja a tudományos jellegű tanulmány kategória különdíját.
Az irodalmi jellegű pályamunkák közül a Piros pipacs jeligés különleges pop up könyvet díjaztuk első helyen. A sokaság apja című alkotás nem kifejezetten Sztehlo Gábor munkássáról szól, de abból táplálkozva mutatja be, hogyan segíthetünk egy gyermeknek, ha az szülői bántalmazás áldozatává válik, vagy olyan fiataloknak, akiknek el kell menekülniük különböző okok miatt saját családjuktól. A főszereplő Ábris Sztehlo Gábor alteregója, kishúga Abigél és a többi megmentésre váró gyermek (Blanka, Bálint, stb.) sorsa hasonlít a Gaudiopolis lakóinak sanyarú sorsára. A “Menedék” becenevű fiatal férfi, hasonlóan Sztehlo Gábor “embermentőhöz”, egész életét feláldozva gondot visel a rászorulókra, halála után az általa segített gyermekek feladata pedig az, hogy “ életüket tovább éljék és emlékét magukban hordozzák, így ő büszke lesz rájuk”!
A mű gazdagon illusztrált, képregényszerű, térbeli mesekönyv, olyan interaktív könyv, amely különféle 3D effektusokat és mozgó elemeket tartalmaz, amelyek megnyílnak és kiugranak a könyv lapjain, ezáltal fejlesztve a gyerekek fantáziáját és olvasási érdeklődését. Ez az alkotás nagyszerű módja annak, hogy a gyerekeket bevonják az olvasásba és új dolgok felfedezésére késztessék őket. Mindenképpen kiadásra ajánljuk a művet!
Az alkotók: Ökrös Julianna, Perlaki Jázmin Sára, Tóth Tünde Tímea a Szegedi Deák Ferenc Gimnázium tanulói
3. A képzőművészeti pályamunkák közül néhány ponttal megelőzve a többieket lett első a „Velünk” jeligés alkotás Jobb világ címmel, amelyből kiolvastuk Luther tanításainak továbbélését Sztehlo Gábor munkájában, a kisgyermekhez lehajoló lelkészt, és a Gaudiopolisban a fiatal kamaszoknak távlatot nyitó, sok gyereknek biztonságot nyújtó Pax gyermekotthont.
Az alkotás többféle művészeti technika alkalmazásával jött létre:
vonalrajz és árnyékolás
kollázs elemek
szimbólumok használata pl. Luther rózsa
a részletek elnagyolásának és kidolgozottságának ötvözése
Ezek a technikák együtt egy összetett és mély művészeti alkotást hoztak létre, a különböző jelenetek kombinációja arra utal, hogy egy bonyolult, többrétegű történetet szeretne közvetíteni számunkra.
A pályamunka remekül ötvözi a fekete-fehér múlt és a színes jövő képeit, a fiatalság és az idősebb generáció egymásra-utaltságát és szimbiózusát.
Az alkotók: Bajnay Flóra, Hajós Lilla Hilka, Csabankó Manisa a budapesti Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium diákjai
4. A multimédiás pályázatok közül valamennyi bíráló a maximális pontot adta a Tarem24 jeligés munkára, mely a Tudunk segíteni? címet viseli.
Az alkotók remek érzékkel járták körül a témát: tanárt, színészt, diákokat, evangélikus lelkészt, tanárjelölt egyetemistákat is megkérdezve arról, hogy napjaink embere hogyan viszonyul az elesett, segítségre szoruló társaihoz? Az interjúkból kiderül, hogy nem is olyan könnyű felvállalni, kimondani, ha segítségre szorulunk és nem nagyon tanuljuk meg észrevenni és természetes módon segíteni azt, aki támogatásra szorul.
Külön kiemelést érdemel, hogy Keveházi Lászlót, az egykori Sztehlo gyereket is megszólaltatták a pályázók, akitől megtudjuk, hogy Gábor bácsi nemcsak gyermekmentő, hanem embermentő is volt a szó szoros értelmében, hiszen egy rákos betegnek a föld alól is, de májat szerzett.
A kisfilm kép- és hangminősége, vágási technikája, élőképei, feliratozása, zenei aláfestése mind-mind profizmusra mutató tényező, a kiemelt témák pl. a Gyermekek Háza, a MIGSZOL Szeged mentőakciója, a segítségnyújtás az oktatásban, a tanári példamutatás fontossága és a végén az üzenet a fiataloknak- mint csomópontok bemutatása ötvözi a pályázati kiírásban foglalt valamennyi célkitűzést. A kreatív és innovatív alkotás megérdemelten került a képzeletbeli dobogó első fokára!
Az alkotók, ahogy többen is a pályázók közül Szegeden tanulnak: Berkes Enikő, Kiss Olívia Fanni, Nagynemes Laura, valamennyien a Szegedi Deák Ferenc Gimnázium diákjai.
További díjazottak:
Irodalom kategóriában
2. A piros füzet című novella szerzője Grabovszki Dóra, Berzsenyi Dániel Gimnázium: Goldstein Judit naplója, melyet unokája Olívia talál meg, és elolvasva azt rájön, hogy szinte semmit nem tudott nagymamája gyermekkoráról, aki 1945-1957 között a Gaudiopolis lakója volt. A napló sorai kézírással vannak kiemelve, s legszebb része Juditnak Gábor bácsival való beszélgetése a búcsúzás előtt: “ Nem érsz kevesebbet senkinél. A legragyogóbb gyémántokat is a legsötétebb bányákban találják!” Ez a legfőbb üzenete a pályaműnek, melyet kreatívan, nyelvileg igényesen, bár a karakterszámot kissé túllépve alkotott meg szerző.
Sarkcsillag című költemény Ferencz-Csibi Kata, Vas Vármegyei SZC Kereskedelmi és Vendéglátóipari Technikum: a vers három 6 soros versszakból áll, és a csillagok szférájába emeli Sztehlo Gábor embermentésének tényét. A metaforaként alkalmazott csillag a sok ezer üldözött ember jelképe, a Sarkcsillag pedig Sztehlo Gábor metaforája. Az, hogy az ég nem borult sötétségbe neki (is) köszönhető. Tanulság az utolsó versszakban: “Az emberek lassan megértették, Hogy mindenki ugyanannyit ér. Elfogadták a tényt: Hiába más valami, mégis szép.” A szerző a történeti hátteret ismerve innovatív módon mutatta be az eseményeket, ám sajnos a nyelvi igényességre kevesebb figyelmet fordított, így került a 3. helyre.
Az utolsó séta című novella Lánchidi Leó András, Deák téri Evangélikus Gimnázium: Sztehlo Gábor utolsó napjáról szól és egy bibliai ige áll a középpontjában: “ „Szeretteim, szeressük egymást: mert a szeretet az Istentől van; és mindaz, a ki szeret, az Istentől született, és ismeri az Istent. A ki nem szeret, nem ismerte meg az Istent; mert az Isten szeretet.” János első levele, 4. fejezet, 7-8. vers
A megmentő című vers Horváth Marina, Vas Vármegyei SZC Kereskedelmi és Vendéglátóipari Technikum: négy 4 versszakos strófából álló költemény, mely Sztehlo Gábor életét tömören összefoglalja.
Sztehlo (Novella egy zivataros időszakból) Csordás Ákos, Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium: a Nemzeti Múzeumban két történész beszélgetéséből ismerhetjük meg Sztehlo Gábor titkosügynökhöz méltó gyermekmentő akciójának részleteit a Kamilla közben.
Képzőművészet kategóriábanMerényi Zsuzsa
2. A XX. századi megváltó Jerabek-Karlovich Annamária, Vas Vármegyei SZC Kereskedelmi és Vendéglátóipari Technikum: Egy utolsó vacsora hangulatát idézi a mű, a Sztehlo Gábor vezette gyermekotthon életképeit idézve. A festmény texturált felületei az asztalon és a falon figyelhetőek meg elsősorban, ami egyfajta tapintható minőséget kölcsönöz a műnek. Az élénk színek alkalmazása, a rózsaablakok a világ és az emberek sokszínűségének metaforái. A megvalósítás remek stílusát emelte ki a zsűri.
3. A megmentő Sali Boglárka, Vas Vármegyei SZC Kereskedelmi és Vendéglátóipari Technikum: Egy sajátos és nagyon kifejező, finoman megrajzolt fekete-fehér Sztehlo portréban igyekezett tömören összefoglalni üzenetét, saját benyomását. Igen, a szeretet, szerelem is ott élt a gyermekotthon lakói között, ahogy Sztehlo Gábor gondolataiban is mindig ott motoszkált Gaudiopolis lakóinak sorsa, megmentésük vágya.
Képek az örömvárosból Békési Bálint, Ady Endre Általános Iskola: A Gaudiopolis egyik életképe elevenedik meg vidám, színes rajzán, és a korabeli élmények egyik üzenete: Szeressétek a zenét, mert erősíti a hitet és a lelket. Ezt akár Horváth Ádám, korabeli kultuszminiszter is mondhatta volna. Az ábrázolt könyvek pedig mind kapcsolódnak a gyermekköztársasághoz és Sztehlo Gáborhoz, aki maga is feltűnik evangélikus papi ruhában az íróasztal mögött.
Összegzés Ferró Eszter, Berzsenyi Dániel Gimnázium: A plakátszerű, fehér-fekete rajz évszámai és jelképei ragadtak meg minket. Öt év élményeit, kulcsszavait, történéseit és az elismerő „világ igaza” kitüntetést is felidézi az alkotás.
Multimédia kategóriában
A multimédiás pályázatok nagy-nagy örömet szereztek nekünk. Fantasztikus munkát látunk bennük és nem volt könnyű az összemérés. Igyekeztünk a kiírásnak megfelelően a mai társadalmi, szociális problémákra való reagálást, mint a továbbélés lehetőségét is figyelembe venni, ezt a fajta érzékenységet kiemelni. Szeretném még elmondani, hogy a személyes megmutatkozás, közvetítés is nagyon tetszett a zsűrinek.
2. Menekült gyermekek podcast Sárszegi Balázs Kevin, Horváth Balázs, Jánosi Miklós, Szegedi Deák Ferenc Gimnázium: a mintegy 40 perces podcastban a szegedi Nemzetiségek Házának vezetője Karsai Attila és Abazid Mustafa, tolmács beszélget Balázsékkal Sztehlo Gábor embermentő tevékenysége kapcsán a 2005-ös menekültválságról és a jelenlegi ukrán menekülteknek szóló segítő programokról. Nagyon komoly problémákat ölel fel a podcast: kirekesztés, rasszizmus, előítéletesség pl. a kárpátaljai cigány magyarokkal kapcsolatban, de pozitív megoldásokkal, példákkal is szolgálnak: integrációs programok, nyelvoktatás, élelmiszergyűjtés stb. A felvétel végén megfogalmazódik a legfőbb cél: elérni, hogy békében élhessünk egymás mellett egy multikulturális világban, ahogyan az Gaudiopolisban is megvalósult egykor Sztehlo segítségével! A felvétel profi munka: a hangtechnika, a kivitelezés mind-mind elismerésre méltó.
3. A 800 gyerek megmentője instagram oldal Godó Noémi, Várszegi Viola, Itzelberger Rebeka, Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium: 5 posztot és forrásjegyzéket, lokációt is tartalmazó oldal ötlete nagyon kreatív, informatív és a fiatalok számára vonzó forma Sztehlo Gábor életművének bemutatására. A pályázók felkeresték a hozzá kötődő helyszíneket: pl. a Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnáziumot, a Deák téri emlékművet, a rakpartot és a sírját, vmint az árvaházról és a Gaudiopolis életéről archív fotókból videót állítottak össze. A kép-, és hangtechnika, a vágás szintén nagyon színvonalas lett.
Xapá Urbs párt weboldal Bérces Balázs, Nagy Levente, Baranya Vármegyei SZC Pollack Mihály Technikum: ez a maga nemében egyedülálló kreatív weboldal saját logóval és számtalan csavarral méltó utóda Gaudiopolis eszményének. A 2 fiatal pályázó létrehozott egy ideális diákönkormányzatot, aminek miniszterelnöke és több minisztere is van (egy személyben alteregókkal megoldva!) Céljaik között szerepel többek között: A diákok aktív részvételének ösztönzése a politikai életben, a politikai döntéshozatalban. A generációk közötti kommunikáció és együttműködés elősegítése. A diákok számára kulturális, sport- és szabadidős programok szervezése. A mesterséges intelligencia segítségével alkotott fotók, a miniszterek bemutatkozó videói nagyon informatívak, kár, hogy más pályázót nem vontak be a megvalósításba! A zsűri véleménye szerint tovább gondolásra méltó az ötlet!
Sztehlo listája videófilm Barta Emma Réka, Szabó Szonja, Újvári Csenge, Sztehlo Gábor Evangélkus Gimnázium: Ebben a videóban a pályázók Sztehlo Gábor egyik menedékháza előtt sétálva idézik fel munkásságát. Zenei aláfestést, feliratozást is alkalmaztak, sajnos azonban kissé közeliek a felvételek és az alkotók a jelenkorra adott innovatív válaszokkal is adósak maradtak.
GA-PO az álom-állam tiktok oldal Farsang Ábris, Zou Ai Mi, Toldy Ferenc Gimnázium, Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola: Szinte színházba csöppenünk, amikor megnyitjuk a tiktok oldalt, láthatunk itt a Gaudiopolis hétköznapjaiból vett jeleneteket: újságszerkesztést, bírósági tárgyalást, egy újonc körbevezetését, sőt még magyarórát is. A diákok szinte korhű jelmezekben, dramaturgiailag jól megoldott jeleneteket alkottak, de a pályázati kiírásban megfogalmazott több követelménynek sem tettek eleget: pl. 3 fős csapat helyett jóval több diák szerepelt és a jövőre nézve sem fogalmaztak meg megoldási technikákat.
Sztehlo Gábor instagram oldala Balogh Gergely Dénes, Bartalis-Fodor Ábel, Berzsenyi Dániel Gimnázium: A 7 bejegyzést tartalmazó oldalon egy-egy fotó mellett nagyon rövid bejegyzéseket olvashatunk, melyet mintha Sztehlo Gábor írt volna. A zsűri véleménye szerint az oldal ötlete kiváló, de a diákok abba a csapdába estek, hogy Sztehlo-t magát állították reflektorfénybe, holott tőle nagyon messze állt a magamutogatás. Szerencsésebb lett volna egy diák szemén keresztül bemutatni életművét. A fotók minősége és a források szakirodalmi megalapozottsága (wikipédia) is sajnos hagy kívánnivalót maga után.
SZTEHLO GÁBOR ÖRÖKSÉGÉNEK ÚJRAGONDOLÁSA – a Z generáció és a Gaudiopolis c. pályázatot az Emlékév keretében Budapest II. kerületi Önkormányzat, a Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület és a Magyarországi Evangélikus Egyház hirdette meg – együttműködve a Sztehlo Gábor Gyermek– és Ifjúságsegítő Alapítvánnyal és a Történelemtanárok Egyletével.
Az eredményhirdetésre – korábbi jelzésünknek megfelelően- 2024. szeptember 25-én kerül sor Budapesten a Deák téri evangélikus templomban és ugyanott az Evangélikus Országos Múzeumban a Diakónia napja 2024 – ünnepség keretein belül.
Az ünnepi program 11h-kor kezdődik ünnepi úrvacsorás istentisztelettel, 13h-kor Sztehlo – pályázati díjátadó az első helyezettek számára. A díjakat a kiíró szervezetek képviselői adják át. Ezt követően koszorúzásra kerül sor Sztehlo Gábor szobránál, majd a meghívott pályázók és tanáraik, hozzátartozóik számára a Múzeum épületében folytatódik a díjátadó ünnepség.
A részvétel regisztrációhoz kötött:
2024. szeptember 20-ig várjuk a jelentkezéseket a bdecmann@lutheran.hu – email címen.
A Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület, a Budavári Önkormányzat és a Karig család tisztelettel meghívja a Karig Sára tiszteletére második alkalommal szervezett emlékülésre.
Időpont: 2024. szeptember 6., péntek, 16.00
Helye: Budavári Önkormányzat, I. Kapisztrán tér 1., Aula
Azzal a céllal tartjuk a megemlékezést Karig Sáráról, hogy erősítsük a magyar társadalomban a demokratikus, átlátható viszonyokat, felhívjuk a figyelmet a példaértékű életet élő emberekre. Az emlékülésen bemutatjuk Karig Sára írót, fordítót, szerkesztőt, valamint a kort, amelyben élt és dolgozott. Azon különleges emberek közé tartozott, akit nem lehetett megfenyegetni, zsarolni és megsemmisíteni. Tiszteljük azért az emberi tartásáért, egyenes, megvesztegethetetlen jelleméért, mely minden nemzedék számára követendő példát mutat. A Vészkorszakban zsidó gyerekeket, angol hadifoglyokat, több honfitársát pedig fiktív házasságkötésekkel mentett meg. A kommunista hatalom szavazási csalását (kék cédulák) 1947-ben választási biztosként azonnal jelentette. Ennek következményeként hét évet töltött a Vorkutai munkatáborban.
Program
Moderátor: Karig Luca
Köszöntő – Kun János a Budavári Önkormányzat önkormányzati képviselője
Emlékezés Karig Sárával készült interjúra – Online kapcsolás Finnországba. Beszélgetés Karmela Belinkivel, aki a finnországi svédnyelvű kisebbségi csoporthoz tartozó újságíró, író, egyetemen tanító intellektuell: „egy intézmény”. A 80-as évek végén Budapesten találkozott Karig Sárával és ezen a találkozón készült interjú anyagából hallgatunk részletet.
A beszélgetést vezeti: Horváth-Lindberg Judit
Tolmácsol: Garam Katalin
A 2024. évi Karig Sára-díj kiosztása – A RW Emberség Háza Egyesület elnökségének és Karig Zsuzsanna döntésének ismertetése.
Előadó: Horváth-Lindberg Judit elnökhelyettes
Díjazottak:
Benda Iván fotográfus
Dr. Orosz Ferenc tudományos kutató
Laudációk ismertetése, a Karig Sára-díj és oklevél átadása
Ismerteti: Dr. Herczog László
Átadók: Horváth-Lindberg Judit, Karig Zsuzsanna, Dr. Herczog László
Karig Sára műfordítói munkásságáról. A kultúra iránti elkötelezettsége és értékteremtése többi erénye között szintén kiemelkedő. A szovjet munkatáborból való hazatérése után, szerteágazó nyelvtudására támaszkodva több kiadónál is vállalt szerkesztői, műfordítói szerepet. A Népek meséi könyvsorozat elkészítésében, Bulgakov, Tagore, vagy Agatha Christie fordításában, illetve többek között a bolgár, ukrán, lett és finn irodalom népszerűsítésében és kulturális kapcsolatépítésben is fontos szerepet játszott. A konferencia egyik témája ezért Karig Sára műfordítói tevékenysége. Előadók:
Tasnádi Edit, életműdíjas turkológus, műfordító, a Török-Magyar Baráti Társaság alelnöke
Hartyányi Jaroszlava, Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület elnöke.
Népek meséi könyvsorozatból egy mesét és Agatha Christie: Paddington 16.50 című könyvéből Karig Sára fordításában olvas fel rövid részletet Domokos Julianna a RW Emberség Háza Egyesület elnökségi tagja.
Karig Sára emléktábla megkoszorúzása 18:45-kor. Helye: Budapest, I. Ponty u. 14.
Regisztráció: kérjük, hogy a programon való részvételi szándékát regisztrációval jelezze.
A program nyilvános, a sajtót is meghívjuk, hang, kép és videó felvétel készül.
Egyesületünk 2024 tavaszán részt vett négy szervezet által “Közös értékeink” címmel kiírt pályázaton, melyen elnyerte a kért támogatást (CERV-FK02-2024-0753 sz.) Célunk: egyrészt a diákokkal megismertessük egyesületünk hitvallását, és bevonjuk őket a középiskolások számára szervezett programjainkba, ifjúsági csoport szervezésével, másrészt a középgeneráció tagjai (szülők, pedagógusok) számára is váljunk ismertebbé.
E projekt első programja a 2024. aug. 21-25 között szervezett táborunk Bánkon. A 31 résztvevő diák közül nyolcan pályáztak a Sztehlo Gábor emlékév alkalmából meghirdetett “Z generáció és a Gaudiopolis” témában. Ezért a tábor nevének is ezt választottuk, bízva abban, hogy létrehozzák a saját “köztársaságukat”. Színes programot állítottunk össze számukra előadásokkal, interaktív, közösséget erősítő játékokkal, közös fürdéssel, vadetetéssel, esti szórakozással. (Részletes beszámoló lentebb.)
Az ország különböző vidékéről érkező táborlakók már a második napon közösséggé formálódtak, felelősöket választottak és nevet is kitaláltak maguknak: CherVil(le), CharVil(le), CserVil(le), CsarVil(le) hogy mindenki szabadon asszociálhasson az adománytól a cseresznyéig, és a városra is (magyarul és/vagy angolul, franciául).
Bár a “köztársaság” nem valósult meg, de izgalmas vitákat folytattak egymással, hozzászólásaikkal okos, együttműködő, toleráns fiataloknak bizonyultak. További együttműködésre nyitottak, számíthatunk rájuk.
Néhány diák véleménye:
“A programok jók voltak, az is tetszett, hogy mindenki elmondhatta a véleményét.”
“Jó volt a közösség!”
“A kommunikáció a táborvezetők között és közöttünk nem volt mindig megfelelő”.
“Egy előadás kicsit unalmas volt, de a többit élveztem”.
“Nagyon jól éreztem magam a kialakuló közösség miatt.”
A tábor részletes programja
Első nap
Megérkezés, „Wallenberges” hátizsákok átvétele, elhelyezkedés a szálláson.
Ebéd után a tábori parlament alakuló ülése. Először Merényi Zsuzsa a Sztehlo életmű kutatója tartott előadást Sztehlo Gábor munkásságáról, a Gaudiopolis körülményeiről, működési szabályairól. A tábor meglepetésvendége a 91 éves korában is fiatalosan aktív Andrási Andor, a Gapo egykori polgára személyes élményei alapján válaszolt a résztvevők kérdéseire.
A jelenlegi életkörülmények szöges ellentétben állnak az akkoriakkal, amikor a gyerekeknek saját maguknak kellett gondoskodniuk a szűkös élelmük megszerzéséről és pl. a cipőik javítgatásáról. Felmerült tehát a kérdés, hogy mit érdemes újragondolni és megvalósítani a Gapo szellemiségéből.
A program parlamenti vitával folytatódott. A vita témája a tábor szabályrendszerének kialakítása volt. A fiatalok önállóan 5 fős csoportokat alkottak. 15 perces ötletelési időt kaptak, kijelölték vezérszónokaikat. Az önként jelentkező parlamenti vitavezető és jegyzőkönyvvezető közreműködésével egy flipchartra kerültek a beszédek kulcsszavai.
Frappánsan a fiatalok a Gapo mintájára kezükbe vették a tábor rendjének kialakítását. Ugyanakkor mélységesen átérezték ennek a szabadságnak a felelősségét, az önkorlátozás szükségességét is. Gyakorlatilag összeállították és elfogadták a demokratikus polgári együttlét erkölcsi normáit és legfontosabb szabályait. Siklósi István, egyesületi tagunk, rendkívül jól facilitálta a programot.
A parlamenti vita második felének témája az államszervezet kérdése volt. A fiatalok sokkal fontosabbnak tartják a feladatokat és a felelősséget, minthogy kormány és miniszterek legyenek, ezektől a meghatározásoktól elzárkóztak.
Vacsora után profi játékmester – Pál Attila, Bpest, 13. ker. Prevenciós Központ – közreműködésével a diákok egy ismerkedős játékot vezettek: mindenki két igaz, egy hamis állítást mondott, a többieknek pedig ki kellett találni, hogy melyik a hamis.
Este elsétáltunk a Bánki tóhoz, ahol spontán beszélgetések hangulatából egyértelműen látszott, hogy egy fél nap elég volt hogy összekovácsolódjanak. Mindez olyan színes középiskolások között, akik az ország és a társadalom szinte minden részéről „verődtek össze”. Az este zenével és tánccal zárult.
Második nap
A napot online zenés mozgásos reggeli tornával kezdtük, nagy sikerrel. Majd a Sztehlo év keretében a Budapest II. kerületi Önkormányzat, az Evangélikus Egyház és Egyesületünk által közösen meghirdetett „Z generáció és a Gaudiopolis” diák pályázók közül négy pályázatot ismertek meg a diákok a készítők elmondása, bemutatása alapján.
Szünet után „késhegyig menő” vita alakult ki: Gaudioplolis-i korhoz képest megváltozott világunkban van-e szükség, van-e létjogosultsága egy 2.0 megalakításának és ha igen, milyen funkciókkal? Folytatódott az előző napi parlamenti vita. Többen elsősorban a szabályok be nem tartásának szankcionálásra tettek javaslatokat (ügyészség, bíróság, védőügyvéd, esküdtszék), illetve kifejtették, miért ne legyen gyerekköztársaság, hiszen kialakult közös értékrendjük.
Ebéd után egyszer csak megfordult a helyzet és kezdtek kialakulni a szükséges funkciók: megválasztották az egyészségügy, környezetvédelem, pénzügy és program felelőseit.
A sajtó és kommunikációért felelős személy feladata a fotókkal dokumentálás lett.
A programfelelős ettől kezdve egyeztette a diákokkal és a táborvezetéssel a szabadidős javaslatokat, ez a tábor teljes időtartama alatt kiválóan működött.
Ha már vannak a „témafelelősök” (a „miniszterséget” és az aktuális közigazgatás megnevezésének használatát nagyon kerülték, sőt elutasították), akkor legyen nevünk is és így alakult meg CherVil(le), CharVil(le),CserVil(le), CsarVil(le) hogy mindenki szabadon asszociálhasson az adománytól a cseresznyéig, és a városra is (Ville).
Az idő kissé lehűlt, így tervezett fürdőzés helyett a mozgás, zene, játék és persze a hangerő töltötte ki az estét.
Harmadik nap
Délelőtt az Európai Unió működésével, az Európai Unió Alapjogi Chartájának lényegével ismerkedtek meg. Ezek az információk szükségesek voltak, hogy az ezt követő “játékban” értően részt tudjanak venni.
Ehhez az Európai Parlament honlapján található virtuális lehetőséget használtuk fel. (Virtuális szerepjáték (europa.eu)) A diákok lelkesen bújtak be egy-egy képviselő “bőrébe” és okos érvekkel próbálták a többi frakció tagjait meggyőzni, mely módosításokat fogadja el az Európai Parlament. Valódi vitahelyzet is kialakult, a valós életet imitáló alkalmazás csak 2-2 percet engedélyezett erre.
Néhány diáknak nem volt lehetősége – saját okos telefon hiánya miatt – önállóan csatlakozni a játékhoz, számukra más diákok nyújtottak segítséget, így ők is bekapcsolódjanak a döntéshozatalba.
Délután vendégelőadó érkezett a táborba, az egyesület eszmeiségének megfelelő – embermentés – témában. Szentes László, a Magyar-Lengyel Baráti Társaság Somogy Megyei Csoportja Egyesület elnöke, a nálunk szinte teljesen elfeledett “lengyel Raoul Wallenberg”-ről – Henryk Sławikról beszélt, aki id. Antall Józseffel együttműködve 1939 és 1945 között több mint 30 000 magyarországi lengyel menekült – köztük 5000 lengyel zsidó – életét mentette meg úgy, hogy hamis útlevelet állított ki megváltoztatott nevükre. Jelentős szerepe volt abban is, hogy Zamárdiban, majd Balatonbogláron működhessen a magyarországi Lengyel Gimnázium és Líceum, melyben az egyedül érkező 14-20 év közötti fiatalok tanulhattak, érettségizhettek. Ezen kívül 300 zsidó árva gyerek lengyel tiszti árvaként nyilvántartva Vácon “táborozott”. Szentes László elhozta, körbe adta (és az egyesület formálódó könyvtárának ajándékozta) azt a kötetet, melyet a korabeli krónika alapján adott ki a kaposvári szervezet: “Egy falat boldogság” címmel.
Ezek után a táborlakók meglepetés programja a vadetetés volt. A Nógrádi Vadasparkban több száz szarvast és vaddisznót tartanak. Ilyen programon még senki nem vett részt, és a hihetetlen látvány mellett nagyon sok információt is megtudhattunk az állatok életéről, a vadaspark munkájáról.
Vacsora után karaoke vette kezdetét, melybe sokan bekapcsolódtak.
Negyedik nap
Délelőtt Pribékné Nényei Annamária, drámapedagógus izgalmas és hangulatos feladatokkal még jobban összekovácsolta a diákokat. A foglalkozások célja elsősorban hogy rávezesse a fiatalokat az asszertív kommunikáció fontosságára, az önérvényesítés és a bizalomépítés szükségességére.
Ebéd után a pécsi Emberség Erejével Alapítvány két munkatársa hozott el három – általuk fejlesztett játékot. Az egyik kártyajáték az ENSZ Emberi Jogok Nyilatkozatát dolgozza fel KIO címmel, a DEMO pedig egy közéleti szimulációs játék. Ez elsősorban kooperatív stratégiai társasjáték formájában az állampolgári aktivitás széles skáláját mutatja be. A harmadik online játékhoz belépési kódot kaptak a diákok.
A táborlakók, kihasználva a jó időt, közösen strandoltak a bánki tóban. Itt is érzékeltük mennyire egymásra figyelő, egymás iránt felelősséget vállaló diákokkal töltöttük a tábor idejét.
Ötödik nap
Délelőtt Lengyel László volt a tábor vendége. Nagyon élénk beszélgetés alakult ki, mivel a következő kérdésekkel fordult a résztvevőkhöz:
szerintük mit jelent a gender, éreznek-e megkülönböztetést a lányok, szólnak-e ez ellen; A válasz: igen néhány tanárnál érezhető a negatív megkülönböztetés, de csak egymás között beszélik meg;
hogyan képzelik a jövőjüket: itthon, vagy külföldön az EU-ban – döbbenetes volt, hogy szinte minden 16 évnél idősebb fiatal külföldön szeretne tanulni, élni;
mit szólnak ehhez a szülők: – az előadó rámutatott, hogy érthető a szülők félelme, gyakran úgy érzik az EU “elrabolja” tőlük a gyereküket;
miért mennének el, mi lehet ennek az oka: – a felnőttek, idősebbek nem akarnak változni, nem hallgatják meg őket, sok minden nem tetszik itt nekik, pl. az oktatásban, a gyűlöletkeltés a mindennapokban, félelemkeltés az utcai plakátokon;
vannak-e olyan közösségek, melyben jól érzik magukat: – szűk baráti társaság elsősorban;
pozitív példák is elhangzottak: pl. a diákok fellépése az Európai Bizottságban a pedagógusokkal folytatott tárgyaláskor.
„…Az egyik legértékesebb előadás volt, amin eddig részt vettem, nagyon tetszett, hogy nyíltan tudtunk politikai és szociológiai kérdésekről beszélni…” (Egyik résztvevő diák véleménye).
A beszélgetés után a tábor zárásakor egészen rövid értékelés után minden diák kapott egy oklevelet, melyet a diákok szerkesztettek.
A projekt az Európai Unió “Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” (CERV) programjának támogatásával valósul meg.
#kozosertekeink, #CERV-FK02-2024-0753
Az Európai Bizottság támogatása nem jelenti a projektben megvalósított tevékenységek tartalmának jóváhagyását, amely kizárólag az azt megvalósítók álláspontját tükrözi, valamint a Bizottság nem tehető felelőssé ezen információk bárminemű felhasználásáért.
