Karig Sára iró, műfordító azon különleges emberek közé tartozott, akit nem lehetett megfenyegetni, zsarolni és megsemmisíteni. Tiszteljük azért az emberi tartásáért, egyenes, megvesztegethetetlen jelleméért, mely minden nemzedék számára követendő példát mutat.
A Vészkorszakban zsidó gyerekeket, angol hadifoglyokat, több honfitársát pedig házasságai által mentett meg. A kommunista hatalom szavazási csalását (kék cédulák) 1947-ben választási biztosként azonnal jelentette. Emiatt már másnap lefogták, és az Ural hegység lábához hurcolták. 1947-től 1953-ig a Vorkuta-i munkatáborban volt politikai fogoly.
Hazatérve nyelvtudását felhasználva, maradandó munkát végzett. Szerkesztő-műfordítóként a világirodalom számos alkotását ültette magyarra, Bulgakovtól Agatha Christie-n át egészen a népmesékig. 1985-ben az izraeli Yad Vashem Intézet a Világ Igaza címmel tüntette ki. Őt azonban sem a dicsőség, sem az “ellenállóság” heroizmusa nem izgatta, csak az, hogy mindenáron szólni, tenni, segíteni kell.
Megtörhetetlen személyisége méltán példakép a ma élő ember számára, ezért az arra érdemes személyt egyesületünk Karig Sára díjban részesíti.
Sarkövezet. Versek; Philobiblon, Budapest, 1995 (a vorkutai lágerben írt versek)
A szerencse lánya. Életútinterjú; riporter Bakonyi Éva, sajtó alá rend., jegyz. Schmal Alexandra; Magvető, Budapest, 2019 (Tények és tanúk)
A Díj adományozásával az a célunk, hogy erősítsük a magyar társadalomban a demokratikus, átlátható viszonyokat, felhívjuk a figyelmet a példaértékű életet élő emberekre.
Karig Sára-díjban részesülhetaz a magyar állampolgár,
aki – Karig Sárához méltóan – egyenes gerinccel élt,tettein keresztül a társadalmi igazságosságratörekedett, sebbenpéldát mutatottembertársainak,
akit nem lehetett megvesztegetni, aki mindig szem előtt tartottaaz emberi és közösségiértékeket és ezért kivívta szűkebb-tágabb környezete elismerését, megbecsülését,
aki élete folyamán bizonyította, hogy nem lehet megvenni, megfenyegetni attól függetlenül, hogy milyen politikai rendszerben él,
aki szakmai és magán életében (fizikai, pszichikai) kockázatot vállalt, vagy megkülönböztetésnek teszi ki magát,
akinek célja egy olyan társadalom megvalósítása, melyben a megkülönböztetés nem elfogadható.
Karig Sára-díjra javaslatot tehetnek
a Díj alapítói, az egyesület és a referencia csoport tagjai, pártoló és tiszteletbeli tagok, civil szervezetek, magánszemélyek.
azinfo@wallenberghaz.hue-mail címre pdf formátumban. A tárgy rovatba kérjük beírni: Karig Sára-díj, vagy
postai úton:a Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület, 1137. Budapest, Pozsonyi út 12. címre.
Döntés a Díjról
A Karig Sára-díjat a Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület elnöksége ítéli oda az erre felkért bizottság javaslata alapján.
A Karig Sára-díj
A Karig Sára-díjban részesülő személy oklevelet és Rejka Erika iparművész által alkotott tárgyat kap.
A díj átadása
Karig Sárát az 1947. augusztus 31- i parlamenti választások másnapján vitték el, ezért a díj átadására − ennek emlékére − 2024. szeptember 1-én kerül sor.
Információk
A Díj elnyeréséről értesítjük az Ajánlókat és a Díj várományosát. A Díjazott nevét a közösségi médián és a sajtóban nyilvánosságra hozzuk. A Díjjal kapcsolatos további információval a Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület e-mail címén keresztül tudunk tájékoztatást nyújtani. E-mail: info@wallenberghaz.hu
Budapest, 2024. április 19.
Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület elnöksége
Karig Sára író, fordító, a Világ Igaza címmel kitüntetett példaértékű ember volt, aki a II. világháborúban életeket mentett és aki megkérdőjelezhetetlen bátorsággal és egyenességgel leplezte le 1947-ben a „kék cédulás” választási csalásokat, amiért 6 évet töltött egy oroszországi kényszertáborban.
Jellemét mi sem mutatja jobban, mint, hogy ennek ellenére nem utálta az oroszokat, mert egy táborban volt velük, a hatalom áldozataival. Fogolytársaitól megtanult oroszul, ukránul, majd később bolgárul is és jelentős fordítói munkássága volt.
A Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület és a Karig család szervezésében rendezett esten Kun János I. kerületi képviselő személyes emlékeit osztotta meg Karig Sáráról. A Gulag- és Gupvikutató Intézet igazgatója dr. Bognár Zalán előadásában megrázóan rajzolódtak ki a történeti háttérből az emberi sorsok. Karig Sára emlékét méltóképpen ápolja családjából Karig Zsuzsa és Karig Gábor mellet a fiatalabb generáció is Karig Luca személyében, aki készülő könyvéből olvasott fel.
Horváth-Lindberg Judit és Sipos András a Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület képviseletében beszéltek az Egyesület küldetéséről és a Karig Sára díj alapításáról. A Karig Sára emlékesten részt vett szülővárosának, Bajának képviseletében Hajdú Miklós alpolgármester, valamint a II. és IV. kerület alpolgármesterei ,Kovács Márton és Perneczky László. Mindkét kerület közterületet tervez elnevezni Karig Sáráról. Az emlékesten tiszteletét tette Bősz Anett Főpolgármester-helyettes Asszony.
A rendezvény koszorúzással ért véget Karig Sára egykori lakóhelyén, a Ponty utca 14-es számú ház falán a család által emelt emléktáblánál.
Köszönjük mindenkinek, aki részt vett az eseményen
Elhangzottak Petrőczi Éva gondolatai Lányi Pál tolmácsolásában, saját élményeivel kiegészítve
Figyelemfelkeltő a Karig Sára emlékülés felszólalásaiból.
Karig Sára emlékest az I kerületi Városháza aulájában, 2023. szeptember l-én
Karig Sára író, fordító, a Világ Igaza címmel kitüntetett példaértékű ember volt, aki a II. világháborúban életeket mentett és aki megkérdőjelezhetetlen bátorsággal és egyenességgel leplezte le 1947-ben a „kék cédulás” választási csalásokat, amiért 6 évet töltött egy oroszországi kényszertáborban.
Jellemét mi sem mutatja jobban, mint, hogy ennek ellenére nem utálta az oroszokat, mert egy táborban volt velük, a hatalom áldozataival. Fogolytársaitól megtanult oroszul, ukránul, majd később bolgárul is és jelentős fordítói munkássága volt.
A Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület és a Karig család szervezésében rendezett esten Kun János I. kerületi képviselő személyes emlékeit osztotta meg Karig Sáráról. A Gulag- és Gupvikutató Intézet igazgatója dr. Bognár Zalán előadásában megrázóan rajzolódtak ki a történeti háttérből az emberi sorsok. Karig Sára emlékét méltóképpen ápolja családjából Karig Zsuzsa és Karig Gábor mellet a fiatalabb generáció is Karig Luca személyében, aki készülő könyvéből olvasott fel.
Horváth-Lindberg Judit és Sipos András a Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület képviseletében beszéltek az Egyesület küldetéséről és a Karig Sára díj alapításáról. A Karig Sára emlékesten részt vett szülővárosának, Bajának képviseletében Hajdú Miklós alpolgármester, valamint a II. és IV. kerület alpolgármesterei ,Kovács Márton és Perneczky László. Mindkét kerület közterületet tervez elnevezni Karig Sáráról. Az emlékesten tiszteletét tette Bősz Anett Főpolgármester-helyettes Asszony.
A rendezvény koszorúzással ért véget Karig Sára egykori lakóhelyén, a Ponty utca 14-es számú ház falán a család által emelt emléktáblánál.
Köszönjük mindenkinek, aki részt vett az eseményen!
Sipos András a Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület elnökének beszéde a Karig Sára emlékülésen az egyesület születéséről, az eddig megvalósult programokról és jövőbeni terveinkről beszélt:
Mint említettem nekünk, a Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület tagjainak, nagyon sok tervünk van. A leghőbb vágyunk, amiért az egyesületet megalakítottuk, hogy valóságosan és virtuálisan is létrehozzunk egy házat, az Emberség Házát. Ahol mindenkit szívesen fogadunk, helyet adunk szervezett és kötetlen beszélgetéseknek, kiállításokat tartunk, és még sorolhatnám, hogy mi mindent szeretnénk.
Végül, befejezésül, de nem utolsó sorban, amit csinálunk, vagy amit teszünk azt Raoul Wallenberg és a többi embermentő példáján tesszük. Ez motivál bennünket. Mi nem vagyunk olyan hősök, mint Wallenberg, vagy Karl Lutz, Perlaszka, vagy akár Karig Sára. Mi hétköznapi emberek vagyunk, akik tesszük a dolgunkat a mindennapokban. Ezen a ponton találkozik Karig Sára életútja és a Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület. Nekünk hitvallásunkból adódóan kötelességünk Karig Sára áldozatkészségét, önfeláldozását a XXI. század emberének bemutatni, megismertetni. Az Ő példája sokat segíthet nekünk eligazodni napjaink nagyon bonyolult és összetett világában.
Horváth-Lindberg Judit személyes élményeiről, valamint a Karig Sára díj születéséről mesélt a hallgatóságnak:
Nos, kinek szól a díj? Mint ahogy azt Sipos András egyesületünk elnöke is említette, olyan személynek, aki élete folyamán bizonyította, hogy nem lehet megvenni, megfenyegetni attól függetlenül, hogy milyen politikai érában él, hiszen ez az ami Karig Sarát is azzá a különleges személlyé tette aki volt, hogy emberi vállalása, egyenes gerince, meg nem alkuvó morális tartása minden politikai érában sérthetetlen volt. Ebben persze benne van még olyan civilkurázsi, amely nem egyszeri cselekedet, hanem egy emberöltőn keresztüli, minden szituációban meglévő emberi tartás.
Tehát a díj nem politikai ellenállásról szól, nem egy egyszeri kiállásról, hanem egy életen keresztüli vállalásról.
Karig Luca személyes emlékeit, valamint részleteket osztott meg készülő Karig Sáráról szóló könyvéből:
“…– Tudja, magával ellentétben én azt gondolom – folytatja – hogy nem csak az fontos, hogy valaki hová megy, hanem igenis az is, hogy honnan jön! A háború alatt végzett tevékenysége miatt ez az illető nem lehet jogosult arra, hogy Magyarország jövőjéről érdemben véleményt formáljon és leadja a szavazatát! És ebben nem nyitok vitát! – Sári érdes hangja, és tekintete, amivel mélyen a férfi szemébe néz, hatalmas erővel töltik meg a teret, a törékeny, apró termete és alig harminc éves kora ellenére.
– Rendben, elvtársnő – sziszegi a férfi, miközben a szája alig mozdul. – Csak egyet mondok: Szibéria nincs ám olyan messze, úgyhogy vigyázzon magára!…”
Petrőczi Éva emlékezése – Lányi Pál felolvasásában, és személyes találkozása Karig Sárával:
DR. PETRŐCZI Éva helyett vállaltam egy nehéz, ám nagyon megtisztelő feladatot – nem tud a torok- és hangszálgyulladás miatt beszélni – de írt régebben és most emlékező verseket, melyek közé beiktatta KARIG Sára sokáig szamizdatban maradt súlyos tanúságtételét. Végezetül pedig személyes kapcsolatának több stációjára emlékező sorait olvasom föl a magam Sárával történt egyszeri döbbenetes találkozásáról is szólva.
Karig Sára: Hatvanegy napja
Hatvanegy napja tart immár
a pillanatnyi borzalom.
Vért kellene inni már,
mert szomjazom.
Mert vért kíván, ha híg a vér –
így mondják zürjén pásztorok.
És most az emlék visszatér:
a tűz lobog,
a rén keskeny ketrecben áll,
nyakán a bélből font kötél,
a rén kegyes halálra vár,
feszül az ér,
szemében kusza rettegés,
kimondhatatlan borzalom,
lazul a húr, enged a kéz,
nincs oltalom!
Egyetlen mély lélegzetet!
És újra megfeszül a húr,
de feladni az életet
meg nem tanul
a szív, a remegő ideg.
Nem így, nem ez a jó halál!
A medve egyszer öli meg
ha rátalál
s a farkas egyszer tépi szét,
az embernél nincs irgalom,
hétszer emeli rád kezét
a fájdalom
hétszer enged hétszer lazul
és hétszer éled a remény
és hétszer halni így tanul
a szív, szegény!
Hétszer halnak a szarvasok,
s a rémülettől híg a vér!
Kit széttépnek a farkasok,
akit elér
a jó halál, az egyszeri,
vére megalvad hirtelen.
A kínzás mindig emberi!
Nincs kegyelem!
A zürjén a tundrán lakik,
s medvékkel küzd az életért,
hígan issza, ha szomjazik,
a vért, a vért.
Hatvanegy napja tart ma már
a borzalom, az emberi:
számodra nincsen jó halál,
az egyszeri.
„…Nem könnyű ezekhez a nagy súlyokhoz kapcsolódnom, mindazonáltal egyetemista koromból, fél évszázadnál jóval régebbről fölidézném egyszeri találkozásomat KARIG Sárával. … KÁRÁSZ Judit – nagynéném – a MŰVKOLL falukutató mozgalmához csatlakozóan szociofotókon dokumentálta a parasztság és a kubikosok nehéz sorsát. Viszont az 50-es és 60-as években nem volt módja ebbéli tehetségét kamatoztatni, az Iparművészeti Múzeum tárgyfotósaként dolgozott.
A kiállításközi – kevésbé zsúfolt – időkben állandóak voltak fotólaborjában a teadélelőttök, kollégákkal, barátokkal történő hosszú beszélgetések. Egy ilyenre csöppentem be 20 évesen és ott ragadtam, mert véletlenül épp KARIG Sára toppant be, majd SZÁNTÓ Piroska is csatlakozott a múzeumi fiatalabb kollégákból álló beszélgetőkörhöz. Sára vitte szót, mindenki döbbenetére mesélt a sarkkörön túl lehúzott hat és fél évének gyötrelmeiről, a vorkutai gulág borzalmairól.
Kun János – Budavári Önkormányzat
Karig Sára életrajzáról és személyes benyomásairól beszélt: 1999. februárjában búcsúztunk el Karig Sárától, aki századunk sok viharát cselekedve élte át, életével példát mutatva mindazoknak, akik még fogékonyak az érzelmeken alapuló emberi értékekre, emberségre.
Karig Sára nem érte meg a következő évszázadot – de az már nem is az ő százada lenne – az övé a XX. volt. Szibériában tanult meg oroszul és ukránul. Itt írta verseit, melyeket „Sarkövezet” címmel 1995-ben jelentettek meg barátai és tisztelői. Vorkuta volt az a hely, ahol a kegyetlen körülmények; a fagy, az éhezés, a munka – és a legnagyobb ellenség, a bizonytalanság közepette mutatkozott meg kinek-kinek embersége, helytállása. A hosszú évek alatt mindenkiről kiderült, ki is valójában. Karig Sára ember maradt.
Dr. Bognár Zalán Magyarország háború utáni helyzetéről
A Young Courage (Fiatal Kurázsi) elnevezésű svéd díjat a több ezer zsidó életét megmentő Raoul Wallenberg szellemisége inspirálta.
Magyarországon a budapesti svéd nagykövetség írja ki a pályázatot és a Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület képviselőivel közösen választják ki a magyar díjazottakat.
Díjazottak 2022-ben: Markovics Anna és Dombi Miksa
A díjak indoklását az augusztus 27-i stockholmi díjkiosztó után fogjuk megkapni.
Díjazottak 2021-ben: Kocsis Boglárka és Bozsó Borbála
2021-ben a járvány miatt elmaradt a stockholmi utazás, amit a szervezők idén pótolnak.
