A stockholmi Raoul Wallenberg Academy már több mint 10 éve dolgozik ezzel a projekttel Svédország sok iskolájában. Nemzetközi 8 éve lett, azóta  Magyarország is részt vesz ebben a projektben, eddig 8 iskolával és 9 Kockával.

Mi a Kocka háttere? Az ENSZ Emberjogi pontjai, mely megfogalmazása egy tudatos polgári lét lehetőségének egy olyan társadalomban, ahol minden személy értékes és ugyanannyit ér, mint mindenki más, függetlenül a személyi háttértől. Ebben a társadalomban a  társadalom tagjai meg tudják valósítani azokat a célokat és álmokat, melyben nem csak önmagukat látják, hanem Martin Buber szavaival a MÁSIKAT is. Ebben a társadalomban a társadalomhoz való ”hozzáadás” is cél. Nem csak a saját, hanem a társadalom közös célja is fontos. 

Ez a Kocka a budapesti Neumann János Informatikai Technikum munkája, és mivel technikailag nagyon fejlett, felfigyeltek rá, hogy többen is láthassák, mint az iskola tanulói, tanárai és látogatói vagy rövid ideig a köztéri publikum.

A szegedi Szentgyörgyi Albert Agóra elfogadta a Neumann Kocka felállítását. Ez a befogadás szimbolikus is lehet, ha megismerjük Szentgyörgyi Albert nem kutatói, hanem emberi tevekénységét a II. világháború idejen. A Kocka olyan helyen van ahol megértik üzenetét.

A  megnyitón a következők mondtak rövid bevezetőt:

  • ORBÁN Hédi, az Agóra igazgatója,
  • Anna UROMBI, a Raoul Wallenberg Academy főtitkára (élőben Stockholmból),
  • Andreas Attorps, a budapesti Svéd Nagykövetség nagykövet-helyettese, a projekt felelőse a nagykövetségen, 
  • MENYHÁRT Erika, a Neumann János Informatikai Technikum igazgatója,
  • HORVÁTH-LINDBERG Judit, a Raoul Wallenberg Emberség Háza Egyesület elnökhelyettese,
  • a gyerekek  MEZŐ György tanár úrral, akik megálmodtak /kitaláltak és megvalósították a Kockát,
  • ERDÉLYI Eszter, a szegedi Deák Ferenc Gimnázium tanára, ahol a következő Kocka fog elkészülni.

Horváth-Lindberg Judit beszéde

Kedves Megjelentek!

Én úgy latom, hogy a Kocka pontjai egy tisztességes társadalom alappillérei.

 A mai világban – ahol az igazságot a világ nagy részén alternatívvá tették – különösen fontos, hogy a felnővő nemzedék tudatosan foglaljon állást, és meg tudja különböztetni ami igaz és ami nem. Úgy is lehetne mondani, hogy vissza az alapokhoz, vissza a Tízparancsolathoz és a kereszténység alapjaihoz.

A fiatalok akik a Kockával foglalkoznak tanáraikkal, beszélgetésekkel, reflexióval, nem csak jogi,  de morális és etikai megfontolással is jelenítik meg különböző formában az ENSZ Emberi jogainak pontjait. Remélhetőleg beszélgetéseik gondolatait es érzéseit viszik magukkal egész életen át.

Szentgyörgyi Albert Agóráján vagyunk. A Kockának nem lehetne jobb helye. A görög agóra volt a helye a szabad emberek találkozásainak, fontos megbeszéléseknek és döntéseknek. Az athéni ifjúk itt tanultak, itt tanulták az akkor értelmezett demokráciát.

Szentgyörgyi Albert is tudta mi a választása a II. világháború alatt, hogy nem csak tudományos munkásságával, hanem morális választásaival is szolgálta a világot.

Azt lehetne mondani a Kocka elhelyezéséről, hogy ”nomen est omen”. 

Végül megkérdezhetjük magunkat, miért van az, hogy Szent-Györgyi Albert volt az egyelten Nobel díjas, aki itthoni kutatásáért kapott Nobel-díjat a 18 magyar háttérrel rendelkezők között. Mint tudjuk, sokan Magyarországon Kertész Imre irodalmi Nobel-díjára úgy tekintettek, hogy nem egy magyar kapta..

Nos, a következő Kockát építő Erdélyi Eszternek, a Deák Ferenc gimnázium tanárának és diákjainak szeretném átadni Raoul Wallenberg ” aktatáskáját” – jó munkát kívánok nekik.